Belföld

Politikus kormány alakult Gyurcsány dominanciájával

A FigyelőNet által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a pénteken kihirdetett kormánynévsorral a – magyar közjoggal egyébként összhangban levő – politikai kormányzás felé lépett Gyurcsány. Ezért nem meglepő, hogy több posztot az adott területhez kötődéssel nem rendelkező, de az MSZP-n belül erős ember kapott. A miniszterelnök pozícióját erősíti azonban a frissen létrehozott két csúcsszerv vezetője.

Kérdezze meg a minisztereket!

Göncz Kinga, Gráf József, Hiller István, Kiss Péter, Kóka János, Lamperth Mónika, Molnár Lajos, Persányi Miklós, Petrétei József, Szekeres Imre, Szilvásy György, Veres János – Gyurcsány Ferenc „reformkormányának” tagjai. Ők alakítják majd a következő négy esztendő politikáját. Érdekli, milyen irányba mennek majd a dolgok? Kérdései vannak? Az alábbi linkre kattintva küldje el nekünk kérdését, az FN felteszi nekik!

A pártpolitikus- vagy szakértő-kormány kérdése pénteken az előbbi javára dőlt el – foglalta össze a kormánynévsorból kiolvasható tendenciákat Debreczeni József a FigyelőNetnek. A politikai elemző hangsúlyozta: parlamentarizmusban az a normális, hogy pártemberek kapják a miniszteri pozíciókat (ebből a szempontból egyébként eddig a Horn-kormány járt az élen). „A kormány stabilitását is növeli, hogy a párt hangsúlyos emberei is tagjai, Medgyessy Péter bukását is az okozta, hogy nem volt beágyazva a nagyobbik kormánypártba” – véli Debreczeni József. Budai Bernadett politológus ugyanakkor lapunknak hangsúlyozta: a reformok végrehajtása miatt is fontos, hogy erős politikusok irányítsanak, akik az elképzeléseket „át tudják vinni” a párton, a választmányon.

Gyurcsány versus MSZP

„Hiller István visszatérése a kormányba, Kiss Péter, Lamperth Mónika és Veres János maradása, illetve Szekeres Imre honvédelmi miniszterré választása egyértelműen az MSZP erős embereinek dominanciáját mutatja” – emelte ki Debreczeni József. Hozzátette: a kormányban ott van azonban Szilvásy György is, aki Gyurcsány Ferenc „emberének” tekinthető. A politikai elemző azonban kiemeli, hogy a miniszterelnök pozícióját erősíti a kormányban a párttal szemben a strukturális átalakítás. A feladatelvonásokkal és azok központi szintre helyezésével, azaz a kollektív kormányzás intézményének bevezetésével ugyanis jelentősen csökkent a miniszterek önállósága. Debreczeni azonban hangsúlyozta, ez is belesimul a magyar közjogi berendezkedésbe. „A magyar szabályozás szerint a minisztereket a kormányfő ajánlására a köztársasági elnök nevezi ki, személyi felelősségük nincs. Nálunk elmondható, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva” – mondta a politikai elemző.

Gyurcsány kezében a két csúcsszerv

Budai Bernadett szerint az Államreform Bizottság és a Fejlesztési Bizottság felállítása változtathat leginkább az erőviszonyokon, az itteni tagoknak nagyobb befolyása lesz, mint a kormánytagoknak. „Ezekbe egyértelműen Gyurcsány-közeli emberek, barátok kerültek. A két pozíció kulcsfontosságú, ugyanis itt fognak dönteni az EU-pénzek sorsáról és stratégiai döntések is itt születnek majd” – hangsúlyozta a politológus.

Göncz, a szürke eminenciás

Debreczeni József elmondta, Gyurcsány Ferenc szakított az eddigi hagyományokkal, amely szerint a külügyi tárca élére olyan személy került, akinek volt némi kötődése a diplomáciához. „Göncz Kinga meglepetés, még találgatásokban sem szerepelt a legutolsó pillanatig. Egyértelműen politikai megfontolásból kapta meg a tárcát. Gyurcsánynak ’szürke eminenciás’ kellett a tárca élére, aki az ő nemzetközi ambícióit nem veszélyezteti, de persze elfogadható a külföldi diplomáciában” – véli Budai Bernadett. Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a külügyi tárca valójában súlytalan és eddig is a kormányfő irányítása alatt állt. Az egykori szociális és családügyi miniszter kinevezése egyedül azért okozott meglepetést, mert a többi felmerült jelölt – Balázs Pétertől Somogyi Ferencig – ugyanúgy be tudták volna tölteni ezt a posztot

Nehezen összekapart liberálisok

Az SZDSZ mindig emberhiánnyal küzd, nincs széles bázisa, szakpolitikusból még kevesebb közül válogathat – véli Budai Bernadett. A politológus szerint Kóka János jelölése már másfél évvel ezelőtt eldőlhetett, megerősítése nem okozott meglepetést. „Persányi Miklós valószínűleg azért maradhatott, mert azon kívül, hogy tapasztalatot szerzett a területen, nem osztja meg a pártot, mint például a másik szóba került jelölt, Fodor Gábor. Molnár Lajos egészségügyi szakpolitikus, a programjuk miatt fontos volt, hogy ezt a területet ők kapják” – mondta Budai. Hozzátette: valószínű volt, hogy az SZDSZ holdudvarában lévő értelmiségiek közül választanak majd minisztereket, és nem az ős-SZDSZ-es politikusok közül.


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik