Kérdezze meg a minisztereket!
Göncz Kinga, Gráf József, Hiller István, Kiss Péter, Kóka János, Lamperth Mónika, Molnár Lajos, Persányi Miklós, Petrétei József, Szekeres Imre, Szilvásy György, Veres János – Gyurcsány Ferenc „reformkormányának” tagjai. Ők alakítják majd a következő négy esztendő politikáját. Érdekli, milyen irányba mennek majd a dolgok? Kérdései vannak? Az alábbi linkre kattintva küldje el nekünk kérdését, az FN felteszi nekik!
Külügyekkel eddig nem foglalkoztam, de egy nemzetközi szervezetnél már dolgoztam – nyilatkozta bemutatása után lapunknak a németül és angolul beszélő Göncz Kinga kijelölt külügyminiszter. Kinevezése némi meglepetést keltett, miután az ELTE Szociológiai Intézetének adjunktusa eddig a szociálpolitika területén tevékenykedett. Édesapját, Göncz Árpád egykori köztársasági elnököt követve 2002-ben lépett politikai pályára: 2004-ig az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, ezt követően az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal tárca nélküli miniszteri posztjára nevezi ki Gyurcsán Ferenc, 2004 októberétől pedig a októberétől ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. Az újdonsült külpolitikus közölte: nem kell változtatni a magyar külpolitika fő irányain.
Az MTI-nek Göncz Kinga kiemelte, sok nemzetközi példa van arra, hogy kvázi civil külügyminiszter dolgozik a kormányban, tehát nem a diplomáciai testületből jön, hanem kívülről. Az eddig az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi tárcát vezető Göncz Kinga hozzátette: amint a miniszterelnök is elmondta, a felkérés mögött az volt a filozófiai megfontolás, hogy a magyarországi európai uniós ügyek részben belügyek, részben szociális ügyek.
„Nem gondolom, hogy nagy változás kell, európai politikánk, a Balkánra vonatkozó, az Oroszországgal kapcsolatos, vagy a távolabbi térségeket, így Amerikát célzó politikánk is gyakorlatilag továbbvihető” – közölte Göncz Kinga, azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc ügyvezető miniszterelnök bemutatta új kormányának tagjait a sajtónak.
Kitért arra, hogy rendkívül lényeges, miként alakulnak az európai szociális ügyek. „Magyarország feladatai egyértelműek: uniós tagországként az EU nagyon fontos, akárcsak a határon túli magyarok ügyei” – jegyezte meg. Hozzátette: EU-tagként lazább a határ bel- és külügyek között.
Azzal kapcsolatban, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) átkerül a kancelláriára, Göncz Kinga azt mondta, ez szervezeti döntés volt, s nyilvánvalóan szoros lesz az együttműködés ebben a kérdésben a kancellária és a külügyi tárca között.
Mint az MTI-nek elmondta, klasszikus külügyekkel eddig nem foglalkozott, de vállalja a kihívást. Hozzátette: eddig is sokat utazott, korábban egy nemzetközi civil szervezet magyarországi tagszervezetét vezette. Ez 1994 és 2002 között volt, amikor Göncz Kinga a demokráciatechnikák oktatásával, társadalmi konfliktusok kezelésével foglalkozó, 11 országban működő Partners Hungary Alapítvány vezetője volt.
Göncz Kinga kifejtette: a szervezet igazgatójaként Keletközép-Európa szinte valamennyi országában, illetve a Balkán konfliktus-zónáiban dolgozott. Kitért arra, hogy személyi kérdések még természetesen nem dőltek el, így egyelőre azt sem tudja megmondani, ki lesz a politikai államtitkára. Göncz Kinga elmondta: angolul és németül beszél. Az új kormány külügyminiszter-jelöltjét a jövő héten kedden és szerdán hallgatja meg a parlament európai ügyek, valamint külügyi és határon túli magyarok bizottsága.
