Új választási törvény
Egy éve módosították a kisebbségi önkormányzatok választási szabályait. A változás legfontosabb eleme, hogy önbevalláson alapul. Ez azt jelenti, hogy csak az szavazhat a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az önbevallást azonban nem lehet felülbírálni. Újabb szigorítás, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteknek nyilatkozniuk kell nyelvtudásukról. így elkerülhető, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélők kerüljenek az önkormányzatokba. Az önbevallás lényege, hogy ha valaki nyilatkozik kisebbségi hovatartozásáról, akkor legközelebb nem indulhat másik kisebbség „színeiben”. Az eddig hatályos törvény ugyanis módot adott rá – és ezzel többen éltek is – hogy valaki, akár ciklusról ciklusra, más kisebbség képviselőjeként lépjen fel.
A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június 3-ától folytatja a korábban megkezdett aláírásgyűjtését a mintegy 100 ezres lélekszámúra becsült magyarországi zsidóság nemzeti kisebbségként való elismertetéséért – közölte Szegő András elnök csütörtökön. A kezdeményezéssel egyébként nem mindenki ért egyet, a zsidó értelmiség nagy része – főként történelmi tapasztalatokra hivatkozva – fenntartásokkal kezeli a tervet. Az aggodalmakat erősíti, hogy módosított kisebbségi törvény értelmében a kisebbségi önkormányzati választásokon – amelyen a népi kezdeményezés elfogadása esetén 2010-ben már a zsidóság is részt vehet – önbevalláson alapuló listát vezetnének a kisebbség tagjairól.
Hatékonyabb képviselet
A közösség azért tartja fontosnak, hogy a zsidóságot a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség – bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán – „asszimilációja és eltűnése a magyar társadalomból, a magyar közéletből”. A kezdeményezők szerint ugyanis a magyarországi zsidóságnak a legnagyobb része képviselet vagy szervezet nélkül él. A szervezet hangsúlyozza: a jelenlegi képviseletnek a döntő részét kiadó Mazsihisz hitközségi szervezet képviseli a teljes magyarországi zsidóságot az állammal szemben, miközben a magyarországi zsidóságnak jelentős része – becslések szerint 90-95 százaléka – vallástalan. Ráadásul bár Kovács András szociológus tanulmánya szerint ma Magyarországon minimálisan 90-100 ezer zsidó személy él, az összes létező magyarországi zsidó szervezet nem fog át többet, mint 10-13 ezer embert.
Kisebbségként az állam is támogatna
A kisebbségek a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint államalkotó tényezők, ezért az állam jogaik érvényesítéséhez anyagilag is hozzájárul. A mindenkori költségvetési törvényben szerepelnie kell kiegészítő normatív támogatásnak, amelyet az állam a kisebbségi óvodák és iskolai oktatáshoz nyújt. A költségvetés ugyancsak támogatja a kisebbségi önkormányzatok és társadalmi szervezetek működését. A kisebbséggé nyilvánítás egyik legfontosabb hozadéka az lenne ugyanis, hogy kisebbségi önkormányzatot állíthatnának fel, amelyet eddig nem tehettek meg.
A rendszerváltás óta terv
A kezdeményezés egyébként még a rendszerváltás idején indult, de akkor sikertelen volt. Az akciót tavaly indították újra, az aláírásgyűjtést azonban a választások miatt szüneteltetni kellett, és csak június 3-án indulhat újra. A választási törvény értelmében ugyanis a választásokat megelőző, illetve az azt követő 41 napon belül nem folytatható aláírásgyűjtés.
Szegő András közlése szerint eddig a szükséges ezer aláírásnak mintegy fele gyűlt össze, de mint mondta, bízik abban, hogy július 1-jéig sikerül összegyűjteni a még hiányzó mintegy 500 aláírást is. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint ugyanis ha a jogszabályban felsorolt 13 kisebbségek sorába szeretne felvételt nyerni egy újabb, legalább ezer, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár aláírása szükséges a népi kezdeményezéshez. Ez azt jelenti, hogy – mint Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője hangsúlyozta – „nem támogató aláírásokat kell gyűjteni (…), hanem olyan személyeknek az aláírása kell (…), akik vállalják a kisebbséghez tartozást”. Kiemelte azonban, hogy az íven szereplő személyes adatokat az ellenőrzést követően megsemmisítik, arról nyilvántartás nem készül majd. Ez azért fontos, mert a választási eljárási törvény értelmében a népi kezdeményezést aláírónak az íven fel kell tüntetnie teljes nevét, lakcímét és személyi azonosítóját is.
2010-ben már a zsidóság is indulhat a kisebbségi választásokon
Ha összegyűlik a megfelelő számú aláírás, a kezdeményezést az Országgyűlés köteles napirendre tűzni és megtárgyalni, méghozzá a beterjesztést követő három hónapon belül. Amennyiben az aláírásgyűjtés sikeres, és a parlament is úgy dönt, hogy a zsidóságot a magyarországi kisebbségek között regisztrálja, úgy legkorábban a négy év múlva esedékes kisebbségi választáson vehetnek részt.
A jogszabály szerint nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább száz éve honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, de a lakosság többi részétől megkülönbözteti saját kultúrája, nyelve, hagyományai. Egyben olyan összetartozás-tudatról tesznek tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzésére, kifejezésére irányul.
