Az ÁSZ javasolja a kormánynak, hogy készítse elő az állami vagyon egységes kezelésének összehangolt törvényi szabályozását, határozza meg az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó irányelveket. A számvevők szorgalmazzák, hogy a pénzügyminiszter a Bábolna csoport esetében állapítsa meg, ki a felelős a tartós veszteségért.
Tartós veszteség
A vizsgált 97 jelentős állami tulajdonú tartósan veszteséges társaságban az állami tulajdon könyv szerinti értéke 2000-ben 516 milliárd forint, 2005-ben 503 milliárd forint volt. A társaságok hat év alatt együttesen 6.309 milliárd forint árbevételt, 478 milliárd forint üzemi szintű veszteséget és 290 milliárd forint adózás előtti veszteséget értek el.
Az állami vagy részben állami tulajdonban lévő társaságok állami feladatot látnak el, de kvázi gazdasági társaságok. Veszteségeik elsődlegesen szabályozási okokra, bevételeik elégtelensége, likviditási problémáik, kötelezettségeik állománya nagyobbrészt költségvetési okokra vezethető vissza.
Az ÁSZ megállapításai szerint az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál nincs összehangolt tulajdonosi joggyakorlás. Az állami tulajdonban álló cégek alapítói, tulajdonosai nem egyszer kézi vezérléssel, esetenként vagyoni hátrányt is eredményező módon közvetlenül avatkoznak be a cégek életébe. Az állam, mint tulajdonos más esetekben nem határozza meg egyértelműen a célt és a feladatot, túlzott mértékű szabadságot engedélyez, amely a közfeladat-ellátást veszélyezteti. (Példa erre a Magyar Posta diverzifikációja, Bábolna Rt. menedzsmentjének döntési szabadsága).
A közösségi szolgáltatók
Az ÁSZ jelentése szerint külön kategóriát jelentenek azok az állami tulajdonú társaságok, amelyeknél a társasági forma indokolt, mégis rendszeres állami támogatásban részesülnek, részben a rájuk vonatkozó szabályozás hiányosságai, részben közszolgálati tevékenységük és bevételeik elégtelen volta miatt. Ezek jellemzően a kulturális szolgáltatók, médiaszereplők. A közösségi szolgáltatások szükséges mértékű támogatásának meghatározása és az igénylési mechanizmusra vonatkozó szabályozás megoldatlan, így például az MTV Rt.-nél.
A számvevőszék szerint többszörösen jelentkező probléma, hogy társaságainak ellátandó feladatot határoz meg az állam jogszabályban, de azok ellenértékét csak részlegesen biztosítja, jellemző példa erre a MÁV Rt. A nemzetgazdasági szerkezet átalakulása a termelő és szolgáltató szféra alkalmazkodását követelte meg, így korábban nyereséges tevékenységek váltak veszteségessé. A közlekedési cégeknél a piaci körülmények romlása közül legjelentősebb az utasok számának csökkenése volt.
