A május 12. és 17. között készült felmérés keretében ezer, országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól, az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3 százalék.
Pesszimista várakozások
A győzteshez húzás visszafelé is hatott: ha mindenki úgy szavazott volna, ahogy utólag állítja, akkor az MSZP 51 százalékot kapott volna az első fordulóban, és az egyéni mandátumok döntő többségének a besöprésével akár kétharmados többségre tehetett volna szert a koalíció. Ugyanakkor a második Gyurcsány-kormány júniusi megalakulásától egyedül Magyarország nemzetközi megítélésének a javulását várja a relatív többség, az állami költségvetés egyensúlyára, illetve az életszínvonal alakulására gondolva viszont többen pesszimisták, mint optimisták.
A választási kampány vége egyáltalán nem lohasztotta le a polgárok politika iránti érdeklődését és szavazókedvét: március közepén – a részleges kampánycsend előtt készített utolsó Marketing Centrum felmérésben – a megkérdezettek 62 százaléka állította azt, hogy biztosan el fog menni szavazni április 9-én az első fordulóban. A „most vasárnapi” parlamenti választásra viszont a megkérdezettek 71 százaléka ígérte biztosra a részvételét, és a több kérdés alapján készített részvételi valószínűségi becslések átlaga a választás előtt 65 százalék, most viszont 68 százalék.
Utólag többen állítják, hogy szavaztak
A megkérdezettek 79 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy elment szavazni az első fordulóban, miközben valójában csak 68 százalék volt a részvételi arány. Az egy hónappal korábbi választásra vonatkozó beszámolók azonban nem csak e tekintetben szépültek meg. Most ugyanis lényegesen többen állítják, hogy a győztesre szavaztak, mint ahányan ténylegesen az MSZP listájára voksoltak. A „most vasárnapi” szándékok alapján becsülhető választási „eredmény” és az április 9-i szavazásra vonatkozó beszámolók azonban gyakorlatilag teljesen egybeesnek, így joggal feltételezhetjük, hogy sokan a jelen szándékukat vetítették vissza április 9-re, és ezt a jelen szándékot erősen befolyásolja az, hogy jobban szeretünk a győztesek táborába tartozni, mint a vesztesekébe.
A választás eredményeként júniusban megalakul a második Gyurcsány-kormány. Ennek hatására a kérdésekre érdemi válaszokat adók 38 százaléka szerint javulni fog Magyarország nemzetközi megítélése, ám a költségvetés egyensúlyának javulása tekintetében csak 29 százalékuk, a saját életszínvonal várható alakulása tekintetében pedig csak 18 százalékuk optimista. A válaszok mérlege természetesen erősen függ a pártállástól. A Fidesz támogatóinak nagy többsége mindhárom kérdés kapcsán pesszimista, az MSZP támogatók többsége pedig mindhárom kérdésben optimista. Ugyanakkor az SZDSZ és az MDF támogatói az ország nemzetközi megítélése szempontjából hajlamosak pozitív fejleménynek tartani a második Gyurcsány-kormány megalakulását, a költségvetés egyensúlyára és a saját életszínvonalukra gondolva viszont inkább borúlátásra hajlanak.
Mindent egybevetve azonban mindez kifejezetten kedvező az újjáalakuló kormány szempontjából. A választási győztesnek ez idáig mindig kijáró extra-bizalmat megszerezte magának az új Gyurcsány-kormány is, miközben a közvéleménynek egyáltalán nincsenek felfokozott, és ezért kielégíthetetlen várakozásai az életszínvonal javító kormányintézkedésekkel kapcsolatban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
