Kiből mi lesz?
A FigyelőNet helyszíni tudósítójának kérdésére az új képviselők szégyenlősen nyilatkoztak jövőbeni terveikről. Mint Deutsch-Für Tamás fideszes képviselő fogalmazott: még senki sem tud semmit a bizottsági helyekről, csak vágyak vannak, ezeket azonban egyelőre titokban tartja. Annyit azonban elmondott, örül a kabinetfőnöki feladatnak. Lakos Imre szabaddemokrata honatya a FigyelőNetnek elmondta, a gazdaság és a területfejlesztés területén szeretné segíteni az országgyűlés munkáját az elkövetkező négy évben, de ő is hangsúlyozta: még semmi sincs kiosztva. Kóka János, az előző Gyurcsány-kormány – szabad demokrata – gazdasági minisztere szintén szűkszavúan nyilatkozott. Mint lapunknak elmondta, két hétig még semmit sem lehet tudni, azt sem, hogy ismét miniszter lesz-e, hiszen ezt a kormányfő dönti majd el. A bizottsági helyekkel kapcsolatban a liberális politikus elmondta: csak azt követően osztják ki a helyeket, ha eldől, kiből lesz kormánytag. Toller László szocialista honatyának ezzel szemben konkrét tervei vannak: az alkotmányügyi bizottságban szeretne tevékenykedni, csakúgy, mint 1994 óta mindig. A politikus a FigyelőNetnek elmondta, ősszel pedig ismét megméreti magát Pécsett.
„A kampánynak vége, mostantól más beszédmódra van szükség” – fogalmazott Sólyom László beszédében, amellyel megnyitotta az Országgyűlés alakuló ülését. Hozzátette: a választások után a tények, döntések és a felelősségvállalás ideje jött el. A kormányzati felelősség körét és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni, s megkülönböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget – mutatott rá az államfő. Az OVB elnöke bírálta a választási törvényt A korelnök beszéde után Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke beszámolójában elmondta, hogy a választás szabályos volt: a kampány alatt 703 jogvita alakult ki, de az OVB szakmai döntéseket hozott, a Legfelsőbb Bírósághoz ugyanis 63 határozatuk került, és négyötödüket jóváhagyták. Szigeti Péter szerint bár jó a választási törvény, ám mégis változtatni kellene rajta. Az okok között említette a külképviseleti szavazást, illetve az ajánlószelvények körüli bonyodalmakat is. Az OVB elnöke mégis úgy véli, hogy a törvényben megfogalmazott kampánycsenden vagy változtatni kell, vagy teljes egészében meg kell szüntetni azt. Hangsúlyozta: a kampánycsend intézménye nem halad a technikai fejlődéssel, nem veszi figyelembe az internet és az e-mail megjelenését. Esküt tettek Ezután szünetet rendelt el a korelnök, mialatt megvizsgálták a képviselők mandátumát; azok rendben találtattak. Az eskü szövegét a parlament legfiatalabb tagja, Nagy László olvasta fel. A képviselők esküt tettek arra, hogy hűségesek lesznek a magyar néphez és a magyar alkotmányhoz. Az aktussal hivatalosan is megalakult az új Országgyűlés. Megszavazták a beszámolókat Bár a KDNP és a Fidesz nem fogadta el az OVB elnökének és a belügyminiszter beszámolóját, a parlament végül 217 és 218 szavazattal elfogadta azokat. Balsai István (Fidesz) többek között kifogásolta, hogy a kormány nem tett semmit a kettős szavazás kizárására. Példaként hozta fel továbbá, hogy egyes választási szórólapokat a hivatalos értesítővel együtt postázták. Rubovszy György (KDNP) pedig azzal indokolta a beszámolók elutasítását, hogy Bartók Tivadar és pártja választási csalást követett el, mégis állíthattak országos listát. Lamperth Mónika válaszában úgy fogalmazott: a kifogások akkor lehettek volna hitelesek, ha a képviselők megemlítik a szerverügyet, a gyulai adatbázist, illetve a kecskeméti szórólapokat is. A korelnök kétórás szünetet rendelt el. A szünetben a képviselők titkos szavazással újra megválasztották a parlament elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Újra Szili Katalin a házelnök Az új parlament Podolák György, Nyakó István és Török Zsolt szocialista, Hende Csaba, Németh Zsolt és Szűcs Lajos fideszes, Móring József Attila kereszténydemokrata, Béki Gabriella és Kis Zoltán szabad demokrata és Pettkó András MDF-es képviselők személyében érvényesen megválasztotta az Országgyűlés jegyzőit is. Horváth János korelnök bejelentette, hogy a tisztségviselők megválasztásával megalakult az Országgyűlés Házbizottsága. Szili Katalin, Áder János és Világosi Gábor mellett a testület tagja lett Lendvai Ildikó, az MSZP, Navracsis Tibor, a Fidesz, Semjén Zsolt, a KDNP, Kuncze Gábor, az SZDSZ és Herényi Károly, az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Gyurcsány: erős, sikeres Magyarországot szeretnék „Erős, sikeres Magyarországot szeretnék, olyan országot, amelyik nem menekül el a kihívások elől” – hangsúlyozta az Országgyűlés keddi alakuló ülésén mondott beszédében Gyurcsány Ferenc, miután Sólyom László köztársasági elnök őt bízta meg a kormányalakítással. „A reformok kormányát szeretném vezetni” – fogalmazott a miniszterelnök-jelölt. Mint mondta, az állam működésének sok területét, a közigazgatást és a közszolgáltatásokat átalakító reformokról lesz szó. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: tízmillió magyar nevében és tizenötmillió érdekében akarja elvégezni a kiszabott feladatot. Hangsúlyozta, ha megválasztják miniszterelnöknek, nem a nemzet kiválasztott vezetőjeként, hanem az Országgyűlésnek felelős, számonkérhető és ellenőrizhető politikusként akar tevékenykedni. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje közölte: két hét múlva be fogja nyújtani a kormányprogramot az Országgyűlésnek. Hozzátette, ez olyan program lesz, ami a haza javát, az erős, sikeres Magyarországot fogja szolgálni. Gyurcsány Ferenc beszéde végén kezet fogott valamennyi parlamenti párt elnökével, sorrendben Hiller Istvánnal, Kuncze Gáborral, Dávid Ibolyával, Orbán Viktorral és Semjén Zsolttal. Szili Katalin házelnök ezután az Országgyűlés következő ülését – ahogy mondta – várhatóan május 30-ra hívta össze, majd bezárta az alakuló ülést, amelyet a szózat eléneklésével fejeztek be a képviselők.
Sólyom László az elnöki székből üzente a képviselőknek: „A nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés”. Ezek közül kiemelte a környezetvédelmet és a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarokkal kapcsolatos, új alapon, közösen felépítendő politikát, az unió működéséhez való alkalmazkodást, valamint a kultúra és a tudomány fontosságát.
Az államfő beszédét azzal zárta, hogy az elkövetkező hetekben sok sürgős tennivaló lesz, és ezekben az ügyekben ezután is minden hatáskörével elősegíti, hogy a szükséges intézkedések megtörténhessenek.
A köztársasági elnök után a korelnök, Horváth János fideszes képviselő vette át az alakuló ülés vezetését a parlamenti tisztségviselők megválasztásáig. A politikus – aki kisgazda képviselőként már 1947-ben is tagja volt az Országyűlésnek, majd sokáig az Egyesült Államokban élt – beszédében szégyennek nevezte, hogy hazánkban még mindig a Rákosi-korszakban keletkezett alaptörvény a hatályos formailag. Szili Katalin és aját példáját felhozva lehetségesnek nevezte a kormány és az ellenzék közötti párbeszédet.
Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét 345 igen szavazattal 31 ellenében választották meg titkos szavazással az új parlament elnökévé az Országgyűlés alakuló ülésén, kedden. Alelnöknek Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ) választották.
