Az elpocsékolt négy évben az MDF-nek „az jutott történelmi hivatásul, hogy a kármentés meg a tűzoltás meg a dudaszó vigye el az életét egy buta, agresszív jobboldali egypártrendszerre törekvő stratégiával szemben”, ahelyett, hogy az ellenzék egymást támogatva a kormányzattal szemben megfogalmazott programok mellé állította volna a választókat.
Egy esetleges második Békejobb szövetség életre hívásával kapcsolatos újságírói kérdésre úgy válaszolt: „Ugyanabba a folyóba kétszer kár belelépni”, bár az a mögött meghúzódó gondolatot az MDF elnöke ma is aktuálisnak tartja.
Dávid Ibolya kijelentette: egy tisztes partneri együttműködés szükséges a jobboldalon ahhoz, hogy 2010-ben kormányváltás legyen, s ennek erejét az MDF-ben látja, amely, álláspontja szerint, ma egyedül alkalmas egy új jobboldal kiépítésére. A választások első fordulója és a KDNP önálló frakcióalakítása is azt bizonyítja, hogy az MDF az elmúlt öt évben jó úton járt. Az MDF rést ütött a jobboldali egységesítő törekvéseken, „ma a KDNP talán egy körömreszelővel próbálja a maga rését kifúrni” – jegyezte meg. – „Remélem, hogy a KDNP rövid időn belül ráérez arra, hogy milyen is volt egyszer önálló pártnak lenni, önálló programmal”.
