Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője elmondta, hogy szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódott az a régóta tartó per, amit a főpolgármester indított a horvátországi nyaralójával kapcsolatban korábban a lapban megjelent valótlan közlések miatt a főszerkesztő és két munkatársa ellen.
Bőhm közölte, hogy a Magyar Nemzet főszerkesztője többszöri idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson. Miután a Liszkay Gábor bejelentett lakcímére kiküldött idézések kézbesítetlenül érkeztek vissza, a bíróság megkeresésére a rendőrség felkereste a bejelentett lakcímet. Itt megtudták, hogy Liszkay évek óta nem lakik azon a címen. Mivel lakó- vagy tartózkodási helyéről további információt nem sikerült szerezniük a rendőröknek, ezért a bíróság elrendelte az országos személyi körözést.
Retteghet az ellenzéki sajtó?
Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője szerint „felháborító és részben nevetséges a körözés kiadása”, mert eddig egyetlen idézést sem kapott. Hozzátette: más ügyben eddig hat alkalommal a Magyar Nemzet szerkesztőségének címére juttattak el számára idézést és minden alkalommal meg is jelent a bíróság előtt. Kijelentette, hogy a konkrét ügyben más magyar sajtóval együtt egy horvát lap értesülését közölték, majd a helyreigazításra ítélt lapot követően a Magyar Nemzet 2005. június 17-i számában azt szintén leközölte. A főszerkesztő megjegyezte, hogy „a körözés kiadása azt mutatja meg, hogy mi vár az ellenzéki sajtóra az elkövetkezendő négy évben”.
A Magyar Nemzet főszerkesztőjének jogi képviselője azt mondta: tisztázzák a helyzetet és a bíróságtól kérik a körözés visszavonását. Futó Barnabás hozzátette, a következő tárgyaláson már mindketten jelen lesznek. Közlése szerint az eddigi idézéseket a főszerkesztő azért nem kapta kézhez, mert a lakcíme más, mint a bejelentett címe, így a postás „nem kereste” címmel küldte vissza azt a feladónak.
Csak a lakcím számít
Bánáti János jogi oktató, címzetes egyetemi tanár az eset jogi hátterét vázolva elmondta: magánvádas eljárások esetében mindenkor a lakcímnek van jelentősége, a munkahelynek viszont nincs. Még akkor sem, ha az az adott személy esetében ez közismertnek számít. Bizonyos személyiségjogi-adatvédelmi okokból a munkahelynek nem is lehet köze az ilyen ügyekhez – mondta Bánáti János. Hozzátette: ugyanakkor ha a lakcím ismeretlen, a bíróságnak joga van elrendelni nyomozást a nyomozó hatóság közreműködésével a lakcím felderítése érdekében – tette hozzá.
Bánáti János közölte: az ilyen ügyekben ugyan a jogi képviselő magától is bejelentheti a vádlott tartózkodási helyét, ám tőle ilyen információt a bíróság nem kérhet, hiszen ez is az ügyvédi titok részét képezi.
Bánáti János elmondta: ha valakinek változik az állandó lakhelye, és elmulasztotta ki-, illetve bejelenteni a változást, az szabálysértésnek minősül.
