A nyilatkozatot a bíró olvasta fel. Ebben Kulcsár hangoztatta, hogy beismeri bűnösségét, szembenéz tetteinek következményeivel, és szégyelli magát.
Azt is leírta, hogy korábbi vallomásaiban tudatosan valótlanságot soha nem állított. A vádiratban becsült több mint 8 milliárdos kárt viszont eltúlzottnak ítélte a K&H-ügyben.
A Fővárosi Bíróságon szerdán kezdődött per 71 oldalas vádiratában többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel. Kulcsár Attila vádlott-társai között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója és az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik. A sikkasztás elkövetési értéke körülbelül 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár mintegy 8,3 milliárd.
Az ügy két szálon indult: 2003. április 26-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megkezdte a Pannonplast Rt. vizsgálatát, és június közepén bejelentést tett. Július 7-én pedig a K&H Bank tett feljelentést. Kulcsár Attila időközben Ausztriába távozott, ahol 2003. július 17-én letartóztatták, majd kiadták a magyar hatóságoknak.
Az elkövetők többféle módszerrel dolgoztak, de az úgynevezett „technikai számlákkal” sikkasztottak a legtöbbet. A sikkasztás két nagy cégnek – a Betonút Rt.-nek és az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek – a befektetési állományát érintette. Itt Kulcsár Attila kihasználta, hogy mind a brókercégnél, mind a banknál vezető pozíciót tölt be, és így értékpapír-vásárlás nélkül, egyből eltulajdonították a pénzeket: a bank technikai számláira irányították az ügyfél pénzét, ahonnan egy újabb átutalással valamelyik offshore cég kapta meg.
Ez volt az első olyan felderített eset, ahol a sikkasztásból származó pénzt gazdasági tevékenységre használták fel, ez az ügy „pénzmosási” része.
Kulcsár Attilával összefüggésben több magas rangú rendvédelmi vezető ellen is büntetőeljárások indultak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
