Az LB az OVB döntését helybenhagyó határozataiban a szórólapról megállapította, hogy az sem formailag, sem tartalmilag nem alkalmas a választók megtévesztésére. Az LB ezt többek között azzal indokolja határozatában, hogy a szavazólap-mintarész kipontozott hellyel (helyekkel) utalt arra, hogy további jelölt (jelöltek) is választható, a nagybetűkkel feltüntetett „MINTA” szó pedig egyértelműen utalt arra, hogy nem azonos a hivatalos szavazólappal.
A másik jogsértés – hogy a jelölő szervezet szórólapjait és a választási értesítőt egy időben kézbesítette a posta –, az eljárás során nem volt bizonyított, és erre bizonyítékot a kérelmező a bírósági eljárás során nem csatolt – áll az LB határozatában. A posta a rá vonatkozó kézbesítési szabályok megsértése nélkül továbbíthat azonos időben több küldeményt, önmagában ez jogsértőnek nem minősíthető – állapítja meg a határozat.
Korábban a Legfelsőbb Bírósághoz több bírósági felülvizsgálati kérelem is érkezett az OVB korábbi határozatai miatt, amelyekben a kérelmezők azt kifogásolták, hogy a választások második fordulója során mind a választási értesítővel együtt megküldött szavazólapmintát is tartalmazó MSZP-s szórólapok, mind az együttes küldés alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, megtévesztésre.
Az OVB szerint a kifogásolt szórólap vizsgálata egyértelművé teszi, hogy az nem az országgyűlési képviselőválasztás második fordulója során alkalmazott szavazólap vagy annak hivatalos mintája, hanem egy olyan kampányanyag, amely csupán a hivatalos szavazólap egyes formai elemeit, részleteit használja fel a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítése céljából.
Az alaki elemeken túlmenően a szórólap mind annak kiadóját, mind a készítéséért felelős jelölő szervezetet egyértelműen és világosan megjelöli, ezért a választópolgárok megtévesztésére a hivatalos szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére sem alkalmas. Az OVB határozatai ellen a kérelmezők nyújtottak be bírósági felülvizsgálati kérelmet.
