Mint keddi bejegyzésében írja, törvényszerű, hogy minden átalakulásnak velejárói a kisebb-nagyobb konfliktusok. A kormánynak az a dolga, hogy az ország egészére próbáljon meg programokat adni. Ami az egész érdekét szolgálja, az nem egy esetben nemhogy nem szolgálja valamennyi társadalmi csoport érdekét, hanem egyes csoportokat kifejezetten sérthet. Ráadásul a sérelem gyakran rövidtávú és azonnali (ekkor átélhető és mozgósító erejű), míg az országra vonatkozó előny vagy haszon áttételes és hosszabb távú (ez legfeljebb csendes racionális támogatást teremthet). Gyurcsány szerint az utóbbitól való félelem az, ami a kormányokat elrettenti attól, hogy hozzákezdjenek a nagyobb változtatásokhoz.
„Kilencvenötöt követően két nagyobb reformja volt a Horn-kormánynak, az igazságügyi reform megkezdése és a nyugdíjreform, tegyük hozzá, egyik sem járt közvetlenül érdeksérelemmel, bonyolult, nagy rendszereket érintett, de egyik sem avatkozott bele a hétköznapi viszonyokba. Az Orbán-kormány meg sem próbálkozott ilyenfajta reformokkal. Intézkedései nem érintettek komoly társadalmi alrendszereket. A szociális területeken hozott intézkedéseknek sokkal inkább az volt a tartalma, hogy egy-egy társadalmi csoportot preferáltak, előnyökhöz juttatták, de magát az intézményt nem alakították át.”
Az elmúlt négy évről szólva a miniszterelnök az önkéntes haderő kialakítását és a kistérségek szervezését emelte ki, de, mint írja, ezek nem jártak együtt nagy társadalmi konfliktusokkal, nem érintették a hétköznapi életviszonyokat. Szerinte leginkább a felsőoktatási reform volt az, amely egy jól elkülöníthető szférán belül érdemi átalakítást hozott, lett is konfliktus belőle.
„De, ha például arra gondolunk, hogy mennyi konfliktus volt a Posta átalakításában (most eltekintve attól, hogy helyes-e vagy sem a kis posták bezárása, és mozgó posták üzemeltetetése), azt látjuk, hogy amint konkrét, napi élethelyzetbe beavatkozó intézkedések történnek, akkor ott már nagyok a konfliktusok is.”
Márpedig ha elfogadjuk, hogy az állam az elmúlt 15-16 évben szépen lassan nehezékévé vált a társadalmi létezésnek, életünknek, akkor egy sor változtatást meg kell tenni, és azok egyike-másika nyilvánvalóan érinti azokat a hétköznapi életviszonyokat, amelyekhez hozzászoktak az emberek.
Ezzel együtt is muszáj egy sor változtatást megtenni, mert ha nem tesszük meg, az nem egyszerűen bátortalanság, hanem előbb-utóbb károkozás – írja Gyurcsány a blogjában.
