Az alapvetően két részből – egyéni választókerületekből és pártlistákból – felépülő választási rendszerrel kapcsolatban ellentmondásos a megkérdezettek tájékozottsága: miközben az egyéni választókerületek szabályszerűségeit jól ismerik, addig a területi és országos lista megkülönböztetése több nehézséget okoz.
A válaszadók alig több mint egyharmada van tisztában azzal, hogy a magyar választási rendszer kétféle listát is alkalmaz. 4 százalék szerint egyféle, 6 százalék szerint háromféle listát használunk, a megkérdezettek több mint fele viszont nem tudott válaszolni a kérdésre. A kutatásból az derül ki, hogy az idősek a legbizonytalanabbak azzal kapcsolatban, hogy hányféle listát használ a magyar választási rendszer.
A megkérdezettek 37 százaléka szerint mind az országos, mind a területi listára adhatunk le szavazatot, 31 százalék szerint az országos listára voksolhatunk a választáson, és csupán 19 százalék adott helyes választ, miszerint csak a területi listára szavazunk az első fordulóban.
Az első forduló a döntő
A megkérdezettek nagy többsége, 72 százalékuk tisztában vannak azzal, hogy az eredményektől függően csak bizonyos körzetekben kell második fordulót tartani. 20 százaléknyi volt azok aránya, akik szerint mindenképpen, minden körzetben tartanak második fordulót.
Az első forduló előtt készített felmérés szerint a szavazók 79 százaléka úgy gondolta, hogy a választás éjszakáján mindenképpen kiderül, mely pártok jutnak az Országgyűlésbe. 54 százalék szerint az is eldől, hogy melyik pártnak lesz a legtöbb képviselője, és 62 százalék gondolja úgy, hogy ekkor már a következő miniszterelnök személye is eldől. Ezekből az adatokból az derül ki, hogy a második forduló előtti mozgósítás során a pártoknak nem csupán azzal kell megküzdeniük, hogy sok választó már „lefutottnak” gondolja a választások kimenetelét, de azzal is, hogy a szavazók több mint fele szerint már nem is marad miről dönteni a második fordulóban.
Bízunk a választási rendszerben
A megkérdezettek szerint a magyar választási rendszer a közepesnél jobban teljesít abban, hogy a választói akaratot mennyire arányosan váltja át képviselői mandátumokká. A válaszadók 38 százaléka szerint ebből a szempontból a magyar választási rendszer közepesen arányos, ami egyaránt jelezhet óvatos bizalmat, de azt is, hogy nincs határozott véleményük erről a kérdésről. A megkérdezettek 18 százaléka szerint nagyon aránytalan a leadott szavazatok és a mandátumok közötti kapcsolat, 32 százalék úgy gondolja, hogy a magyar választási rendszer teljesen, vagy inkább arányos, vagyis tükrözi a választói akaratot.
