Kampánycsend
(1997. évi C. törvény 40-41§):
„A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezé-séig választási kam-pányt folytatni tilos (kampánycsend).
A PC álláspontja szerint az április 7. éjféltől életbe lépő kampánycsend intézménye egy rendszerváltáskori félelemből táplálkozik. A szabályozás eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a választási visszaéléseket és kiküszöbölje a végsőkig elmenő manipuláció lehetőségét. A szavazást megelőző napon azonban csak a törvény betűje szerint létezik kampánycsend – a valóságban nem. A pártok nyilvános üzenetei továbbra is elérhetőek, az új média (internet, mobiltelefonok) csatornáin terjedő információkat senki nem korlátozza. Nemzetközi példák is bizonyítják, hogy a kampánycsend intézménye felesleges és semmivel sem teszi tisztábbá a választási kampányt.
A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos szabályozás
(1997. évi C. törvény II. 8.§):
(1)„ A szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvános-ságra hozni.
(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel végezhető:
a) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkén-tességen alapulhat,
b) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyi-ségből kilépőket kérdezhetik meg
Magyarországon nem tilos közvélemény-kutatást végezni a választást megelőzően, vagy a választás napján, azonban a választást megelőző 8 napban az új adatok közzététele nem engedélyezett a médiában. A Political Capital Institute álláspontja szerint a kampánycsend intézménye mellett a választás napját megelőző nyolcnapos közvéleménykutatás-megjelenítési tilalomról szóló szabályozás több okból is feleslegesnek és hibásnak tekinthető.
Mint a közleményben áll, a nyolc nappal a választás előtt megjelenő kutatások terepmunkáját legalább a választás előtt 10-15 nappal kell végezni. Amennyiben ezek a mérések a hibahatárnál nagyobb mértékben különböznek a választási eredménytől, akkor nem tudhatjuk, hogy a mérések voltak pontatlanok vagy a politikai helyzet változott meg. Ez aláássa a közvélemény-kutatásokkal szembeni bizalmat, ami végül önbeteljesítő jóslatként valóban rosszabb közvélemény-kutatásokat eredményezhet. A pártok a kampány finisében a legaktívabbak, az utolsó napokban a legerőteljesebb a mozgósítás. A szavazás előtt több mint másfél héttel készült adatfelvételek eredményei nem tükrözik hűen a kampányt.
Nem állja meg a helyét a PC szerint az az érv sem, amely szerint azért fontos az eredmények közlésének tilalma, hogy azok ne befolyásolják a választókat. Ha ugyanis a tilalmat megelőző időszakban lehet közölni kutatási adatokat, az utolsó nyolc napban milyen alapon tilos? – teszi fel a kérdést a közlemény.
A közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium így alapvetően sérti az információhoz való hozzáférés alkotmányos jogát. Mindemellett súlyos egyenlőtlenségeket eredményezhet az, hogy akik képesek kutatásokat finanszírozni vagy bennfentes információkhoz hozzájutni, azok előnyben részesülnek a többi állampolgárhoz képest.
