A választások után foglalkoznak a dokumentummal
Dávid Ibolya lapunknak hangsúlyozta: a dokumentum egy szakértői anyag, nem pedig a párt stratégiája. Az MDF elnöke több ilyen és ezzel ellentétes elemzést is kap, hiszen több szakértővel dolgozik együtt. „Valóban olvastam az anyagot, de most minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy az MDF a lehető legjobb eredményt érje el a választásokon. A kampány végéig nem változtatjuk meg a stratégiánkat, a választások után majd meglátjuk, hogyan tovább, az elemzésből mi az, amit meg tudok fogadni, és mi az amit nem” – mondta az MDF elnöke a FigyelőNetnek.
Készítői szerint a Fidesz nagy valószínűséggel elveszti a 2006-os országgyűlési választásokat, amire több jel is utal. Itt említik a sorozatos kampányhibákat, mint a Rogán-fax, a szerverfeltörés, az MDF jelöltjeinek megzsarolása, illetve Mikola István elszólásai, amelyek mind-mind sokat ártottak a Fidesznek. A dokumentum kitér arra is, hogy a Fidesz a kampány végén folyamatosan napirenden tartja egy esetleges választási csalás lehetőségét, így készítve elő a vereség utólagos magyarázatát, a politikai felelősségre vonás elkerülését, ahogy 2002-ben is tették.
A Fidesz hibái
Ugyancsak a Fidesz vereségét vizionálják az MDF szakértői szerint a belső viszályok. Mint írják, a Fidesz programját készítő munkacsoportok közötti rivalizálás elmérgesedett, emiatt csúszott a program elkészítése. A választási programban fellelhető hibák kapkodásra, az utolsó pillanatban történt összetákolásra utalnak. Ráadásul – mint fogalmaznak – a Fidesz listájának összeállítása nem ment zökkenőmentesen. Az ősfideszesek háttérbe szorulása, az új arcok előtérbe kerülése elsősorban a pártelnök hatalmi pozícióinak megerősítését szolgálták, de politikailag hibás döntésnek bizonyult, mivel ismeretlen, kevésbé szimpatikus arcokkal töltötte fel a Fideszt.
A dokumentumban külön pont foglalkozik az egyházon belüli megosztottsággal is. A szerzők meglátása szerint főleg a katolikus egyházon belül okozott zavart a Fideszen belüli vallási fundamentalisták (Mikola, Semjén) megerősödése. A katolikus egyház mérsékelt szárnya úgy érzi, Orbán Viktor elárulta őket, és a radikálisokat segíti.
A vereség előjelének tartják a külföldi jelzéseket is: az elmúlt hónapokban ugyanis több külföldi diplomata fejezte ki aggodalmát a Fidesz politikája miatt. „A Fidesznek jelenleg nincs külpolitikai szövetségese a lengyel és a horvát kormányt kivéve” – állapítja meg az elemzés. Ráadásul bizalmas információk szerint már a párton belül is elkönyvelték a vereséget, belső beszélgetésekben a Fidesz vezetői közül többen is választási kudarcra számítanak, amiért elsősorban Orbán Viktort okolják.
Mi lesz a Fidesszel?
Az MDF szakértői mindezekből két következtetést vonnak le: a pártnak fel kell készülnie egy Orbán Viktor utáni Fideszre, illetve megnyílik a lehetőség egy új, jobbközép centrum felépítésére. Véleményük szerint a Fidesz veresége után a jelenlegi nagyobbik ellenzéki párt előtt három út áll: vagy populista párttá alakul, azaz folytatja a jelenlegi politikát (erre 30 százalék esélyt adnak az elemzők), vagy bevállal egy újabb politikai irányváltást (ezt tartják a legkevésbé valószínűnek), míg a leginkább elképzelhető forgatókönyv szerint a Fidesz jobbra tolódik, és radikalizálódik majd 2006 után.
Orbán pozíciója meggyengül
Fidesz: nyerni fogunk
A FigyelőNetnek név nélkül nyilatkozó fideszes forrásunk szerint a dokumentum egy hipotézisre épít. Informátorunk szerint ugyanis korántsem olyan szoros a verseny a két nagy párt között, mint a mérések mutatják, hiszen sokkal jobban mozgósítanak, mint az MSZP. Ráadásul az emberek már elfelejtették a fax- és szerver-ügyet.
Orbán Viktor meggyengülésének másik oka a párton belüli lázadás lehet. Mint a dokumentum fogalmaz, a párton belül a sértődött ősfideszesek közösen felléphetnek Orbán Viktor ellen, vagy pedig dezertálhatnak. Erre utaló jelek már most vannak: információik szerint Kósa Lajos debreceni polgármester szűk körben már célzott arra, hogy a választási vereség után hajlandó átvenni a párt irányítását.
Fidesz-politikusok az MDF-hez pártolnának?
Az elemzés szerint az MDF parlamenti bejutása, illetve a Fidesz parlamenti többség megszerzéséhez nem elegendő választási szereplése esetén várható, hogy egyes fideszes politikusok kapcsolatot keresnek az MDF-fel. Mint írják, „vannak átvehető emberek, de ki kell zárni az együttműködést azokkal, akik korrupciós híresztelések vagy homályos üzleti érdekeltségek, gyanús vagyonosodás miatt kockázatosak (Kósa Lajos), ideológiailag problematikusak (Kövér László), vallási fundamentalisták (Semjén Zsolt), megélhetési politikusok, a Nemzeti Fórum tagjai, vagy az állampárthoz bármilyen módon köthető személyek (Mikola István)”. Mindezekből két lényeges következtetést vontak le: csak kevés fideszes fogadható el az MDF számára, az Orbán Viktorral való együttműködés pedig hosszú távon is lehetetlen.
Az új jobbközép centrum politikája
Az MDF elemzői szerint a Fidesz választási veresége után a párt számára megnyílik az út egy új, jobbközép centrum, a jelenleginél sokkal erősebb, európai konzervatív párt felépítése előtt. Az új jobbközép centrum politikai alapjait a piacgazdaság erősítésében, a mérsékelt kereszténydemokráciában, az elvek képviseletében, illetve abban látnák, hogy demokratikus falat képeznének a szélsőjobb és a szélsőbal felé.
Az új jobbközép centrum célcsoportja elsősorban a középosztály, a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői, tulajdonosai közül azok, akik nem a politikától várják az üzleti sikert, a radikalizmust elutasító fiatalok, a mérsékelt keresztények, a konzervatív liberálisok, a kiábrándult Fidesz-szavazók, illetve a kényszer MSZP-szavazók lennének. Az elemzés szerint 15-20 százalék az így meggyőzhető szavazók aránya.
Négy év múlva 15 százalék
A stratégia öt lépésből állna a dokumentum szerint: először egy békejobbmodellt kell kialakítani, azaz szimpatikus, mérsékelt jobboldali párt arculatának építése a cél. Ezt követően holdudvart kell kiépíteni értelmiségiek és jelenleg néma konzervatív véleményformálók megnyerésével. Harmadik lépésben új, versenyképes jelölteket kell felkutatni. A negyedik lépés lenne – 2008 körül – az aktív politikai jelenlét, végül pedig a kampányszerű működés beindítása. Ezzel a 2008-as EP-választásokon akár 7-9 százalékos eredményt is el lehetne érni a szakértők szerint, de a legfőbb cél a 2010-es 15 százalék.
