A központi ünnepségeket az idén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében tartották Beregszászon és Ungváron, a két város központi terén álló Petőfi-szobornál. Mindkét rendezvény ünnepi szónoka Gál Kinga, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti képviselője volt, aki Ungváron elmondott beszédében kiemelte: március 15. az a nap, amely arra figyelmezteti a mostani nemzedékeket, hogy a közel 160 évvel ezelőtti idők szavát meghalló, akkor bátor döntéseket meghozó hazafiak nélkül ma nem lenne tizenötmilliós magyarság. Üzenete a „huzatos” Kárpát-medencében megkapaszkodott magyarság számára nem szól egyébről, mint a nemzet egységéről, védelméről, küzdelméről a tragikus fogyás és szellemi felhígulás irányába ható folyamatok ellenében – tette hozzá.
Felvidéken is megemlékeztek
Szlovákia mintegy félezer magyarok lakta települése közül a legtöbb helyen a nemzeti ünnep napján, szerdán emlékeztek meg az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról, de sok helyen már az elmúlt hét végén is koszorúztak, és a következő napokban is sok falu kopjafája, honvédsírja előtt hajtanak fejet és gyújtanak mécsest a felvidéki magyarok. A szerdai megemlékezéseket a Csemadok, a Magyar Koalíció Pártja, a legkülönbözőbb civil szerveződések és az önkormányzatok szervezték.
A pozsonyi Petőfi-szobornál Bugár Béla, az MKP elnöke, a szlovák parlament megbízott házelnöke mintegy félezer ünneplő előtt azt mondta: „Ha létezik nemzeti mentalitás, akkor azt éppen a történelemből kiemelt és mitikussá vált személyiségek és hőstettek sora alakítja. A magyar nemzet mentalitását a szabadságvágy, a nemzeti önrendelkezés, a más ne, és mi magyarok nem engedtünk a mezetek iránti szeretet, a tisztelet és megbecsülés, az önfeláldozás, a gerinces magatartás, a hazaszeretet határozza meg.”
Míg rendszerváltás előtti évtizedekben a felvidékiek csak néhány jelentősebb csatahelyen és Petőfi Sándor sokszor megrongált pozsonyi szobránál találkoztak, az elmúlt másfél évtized során szinte mindegyik magyarok lakta falu létrehozta a maga 1848-49-es kegyhelyét: felújították a honvédsírokat, a régi emlékműveket, s ahol ilyen nem volt, ott kopjafákkal jelölték ki a március 15-iki megemlékezések helyszínét.
