Tavaly december végén az Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, mely többek között változásokat hozott az ügyészségi szolgálati viszonyban. A törvény egyik eleme szerint a volt legfőbb ügyész részére, leköszönése után a Legfőbb Ügyészségen kell munkát biztosítani. Külön kérésére, így a folytatás, alacsonyabb szintű ügyészségen is ellehet helyezni – lehetőleg vezető – ügyészi munkakörben. Vagyis aki egyszer a legfőbb ügyészi hivatalig vitte, annak a törvény a jövőben garantálja a vezető beosztást.
A megbízatás lejártához kötődő juttatásokra, kedvezményekre más magas közjogi méltóság esetében is találunk példát: a köztársasági elnököt térítésmentes egészségügyi ellátás, tiszteletdíjának megfelelő jövedelem, titkárság, lakás- és gépkocsihasználat illeti meg, a miniszterelnök és az AB elnöke korlátozott ideig gépkocsihasználatra és titkárságra jogosult. Kifejezetten az adott szervezeten belüli továbbfoglalkoztatásra azonban csak az alkotmányos függetlenséggel működő bíróság és ügyészség esetében találunk példát, a juttatások mértékét tekintve pedig az új törvénnyel a legfőbb ügyész a köztársasági elnökkel került egy szintre.
A bírák is
Hasonló megítélés alá esik a Legfelsőbb Bíróság (LB), az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, valamint helyettese és a kollégiumvezető, akit – hivatala megszűnése után – pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni, ha pedig megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, lehetőség szerint azonos szolgálati helyére, azonos bírói beosztásba kell kinevezni.
Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási államtitkára a FigyelőNetnek kifejtette: a törvény célja kettős, egyrészt lehetőséget teremteni a korábbi hivatalviselő tapasztalatainak, például nemzetközi kapcsolatainak további hasznosítására, másrészt – részben a tisztség méltóságának megőrzése érdekében is – méltányos anyagi és szakmai elismerést biztosítani. Az államtitkár elismeri, hogy a szabályozás koránt sem követ egységes elveket, ugyanakkor a törvényalkotó e juttatások meghatározásakor meglehetősen nagy szabadsággal rendelkezik.
Kiemelt fizetés leköszönés után is
A törvény egyaránt lefekteti a legmagasabb beosztású bírák és a legfőbb ügyész szakmai jövőjének alapjait, viszont a bírákkal ellentétben gondoskodik a legfőbb ügyész leköszönése, felmentése, lemondása utáni anyagi juttatásairól is. A törvény úgy szól: „A volt legfőbb ügyész fizetési fokozatba sorolását az áthelyezés nem érinti”. A legfőbb ügyészi illetmény – mely tartalmazza a bírói alapilletményt, a vezetői- és a beosztási pótlékot – az április elsején esedékes illetményalap emeléséig 1 193 990 forint, ez az összeg meghaladja a miniszterek pótlékokkal növelt alapilletményének összegét, de elmarad az öt fő közjogi méltóság, köztük az Legfelsőbb Bíróság elnökének tiszteletdíjától.
A volt legfőbb ügyész mindamellett a „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosi” cím birtokosává válik, mellyel automatikusan jár a cím- és beosztási pótlék, illetve a legfőbb ügyészségi főosztályvezető vagy legfőbb ügyészségi helyettes ügyész vezetői pótlékával azonos összegű címpótlék – ahogy a volt legfőbb ügyész dönt. A volt legfőbb ügyész fizetése némileg ugyan kevesebb lesz, mindamellett a törvény nem vizsgálja a volt legfőbb ügyész hivatali ideje alatt betöltött tevékenységét, azt nem is értékeli, illetve nem foglalkozik a munkakör megszűnésének okaival sem.
A törvényt az SZDSZ kivételével valamennyi parlamenti párt megszavazta. Kiss Zoltán, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának SZDSZ-es tagja a FigyelőNetnek elmondta, hogy az ügyészségi törvény átfogó reformjára lenne szükség, nincs értelme a szükséges reformok közül egyet – a legfőbb ügyész beosztását, javadalmazását – kiemelni, az SZDSZ ezért nemmel szavazott. A szándék, hogy az ügyészségi törvényt hozzák szinkronba a bírókra vonatkozó szabályozásokkal, logikus, azonban „úgy éreztük, hogy a törvény bebetonozását jelenti az ügyészi hierarchiának” – hangoztatta a politikus.
Ügyészek Európában
A FigyelőNet nem talált olyan Európai Uniós országot, ahol az ügyészek továbbfoglalkoztatására és javadalmazásra vonatkozó törvény lenne érvényben, ilyenről az IM-nek sincs tudomása. Kondorosi Ferenc azzal indokolta az EU15-től való eltérést, hogy ezekben az országokban az ügyészség nem rendelkezik alkotmányos függetlenséggel, ezért a vezetők jogállásához más területeken is összehasonlíthatatlanul kevesebb garanciális szabály kapcsolódik.
Hozzáfűzte: a volt közjogi tisztségviselők számára további feladatok és javadalmazás előírása egyébként nem idegen egyes nyugat-európai demokráciáktól sem, például a francia köztársági elnökök megbízatásuk megszűnésével élethossziglan tagjai lesznek az alkotmánybírósági feladatokat ellátó Alkotmánytanácsnak.
A gyanú árnyéka
Az Élet és Irodalom február 24-ei számában foglalkozott a törvénymódosítás legfőbb ügyészre vonatkozó részeivel. A főszerkesztő jegyezte cikk felhívja a figyelmet, hogy a törvény megszavazásával körülbelül egy időben a Központi Nyomozó Főügyészség beszüntetette a brókerüggyel kapcsolatos vesztegetési ügyben folytatott nyomozást melyben két szocialista képviselő, Baja Ferenc és Puch László is érintett volt. A hetilap felteszi a kérdést, vajon nincs-e összefüggés a két esemény között; az ügyészség leállítja a nyomozást, cserébe a szocialisták gondoskodnak Polt Péter jövőjéről.
A szerencsétlen egybeesésnek azért sem jó az optikája, mert a törvénymódosítást maga az igazságügy-miniszter terjesztette be. Az ügyet sürgősséggel tárgyalta a parlament, végül a megszavazott törvényt példátlan gyorsasággal, már másnap aláírta az országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök nemkülönben. A sürgősségi tárgyalás azért is tűnik indokolatlannak, mivel utoljára tizenkét éve, 1994-ben született törvény az ügyészi szolgálati viszonyról – írja az ÉS.
A FigyelőNet ezzel kapcsolatos kérdésére az államtitkár azt a választ adta: a sürgősségi tárgyalás oka az volt, hogy a törvénymódosítás elfogadásra még mód 2005-ben sor kerüljön. „Ez elsősorban a törvényjavaslat más tárgyú, nemzetközi szervezet ajánlásával összefüggő (az ügyészi tanács véleményezési joga az ügyészségi vezetők elmozdítása esetén), illetve az ügyészségi szervezet átalakítására vonatkozó rendelkezéseihez kapcsolódott” – indokolt az államtitkár.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
