Az egyórás tárgyalásról kijövet az Elysée-palota udvarán a magyar köztársasági elnök igazi baráti beszélgetésnek minősítette a francia elnökkel folytatott megbeszélését, amelynek során a kétoldalú kapcsolatok történetét is áttekintették. Franciaország és Magyarország kapcsolatát már nem a XX. századi eleji klisék határozzák meg, mert Magyarország felkészültsége, irányultsága és a Balkán kapujában található geopolitikai helyzete miatt nagyon fontos stratégiai szerepet játszik a francia külpolitikában, és ez fordítva is igaz – hangsúlyozta Sólyom László.
A franciaországi magyar gazdasági év lezárására Párizsba érkezett magyar államfő a kezdeményezést nagyon sikeresnek nevezte, s úgy vélekedett, hogy az máris meghozta első gyümölcseit. A két államfő tárgyalt a Magyarországon kiépülő francia egyetemi hálózatról: egyelőre jogban, politikatudományban és később más területeken is master fokozatot lehet szerezni franciául Magyarországon. Az idei év végén száz hallgató kap ilyen diplomát, s a hálózat bővüléséhez szükséges anyagi támogatásról Chirac elnök ígéretet tett Sólyom Lászlónak.
Különleges magyar szempontok
Az Európai Unión belüli kétoldalú együttműködéseket a magyar államfő szerint mindig abban az összefüggésben kell tekinteni, hogy Magyarország körül három és fél millió magyar nemzetiségű nem magyar állampolgár él a szomszédos országokban, s ezért az uniós bővítést illetően Magyarországnak vannak különleges szempontjai konkrét kérdésekben is. Ilyen például a biometrikus vízumok költségének Franciaország által javasolt emelése, amelynek túl magas, 60 eurós összege lehetetlenné tenné a határon kívüli magyaroknak annak kifizetését és így franciaországi beutazását. A döntésnek az unióhoz való csatlakozás perspektívájában országonkénti differenciálását kérte Sólyom francia kollegájától, aki ígéretet tett a javaslat mérlegelésére.
A két államfő egyetértett abban is, hogy az unió jelenlegi problémáit nem a bővítés okozta, Sólyom László pedig hangsúlyozta: az újonnan csatlakozott országok nem hajlandóak a másodrendű államok szerepét játszani. Ez a munkaerő szabad vándorlásának korlátozásában érinti különösen az új tagországokat. Chirac elnök a kérdésről biztatóan nyilatkozott, és kilátásba helyezte, hogy a helyzet nem marad sokáig így – tette hozzá Sólyom László.
