Az elmúlt napokban a jelentős csapadék miatt árhullámok indultak meg a Tiszán és mellékfolyóin, de a tetőzést elérve a következő napokban várhatóan ismét apadni fognak a folyók – mondta a kormányszóvivői sajtótájékoztatón a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség a Duna esetében 55, a Tisza esetében 60 százalékkal haladja meg az átlagos mértéket. Ez azt jelenti, hogy a Duna vízgyűjtő területén több víz van, mint az előző két-három évben, a Tiszáén viszont nagyjából az elmúlt három évi átlagnak megfelelő.
Ebből bármi lehet: amennyiben az olvadás és egy komolyabb csapadék együtt jelentkezne, akkor komolyabb árvízi védekezéssel kell számolni, amennyiben száraz március köszönt be, egyenletesebb lesz a felhalmozódott hómennyiségnek a levezetése a folyókon – jelentette ki. Jelenleg 568 kilométeren van árvízi védekezés, ebből másodfok 300 kilométeren, a legmagasabb védekezési fokozatot a Krasznán rendelték el.
Paradigmaváltás a védekezésben
Az árvízi védekezés költségei idén eddig 160 millió forintot tesznek ki, ehhez még további 105 millió forint jégvédekezési költség jön. A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az ezredforduló körüli árvizek fontos változást hoztak a magyar árvízi védekezés filozófiájában: pusztán gátépítéssel nem lehet megvédeni a Tisza-vidék legjelentősebb településeit az árvíztől. A rendkívüli nagyvizek ellen más védekezés szükséges, ezért dolgozták ki a Vásárhelyi-tervet – tette hozzá. Megjegyezte: ennek keretében 2005-2006-ban 22 helyszínen kezdődtek meg az építkezések, ezek egyharmada 2005 végére, további egyharmada 2006 első felében, a maradék 2006 végére készül el. A Vásárhelyi-tervben eddig összesen 10 milliárd forint az elvégzett munka értéke és 20 milliárd a szerződésállomány – tette hozzá.
Nem javul a belvízhelyzet
A belvízhelyzetben akkor sem várható lényeges javulás a következő hetekben, ha a március száraz lesz – mondta Persányi. A belvízhelyzet azért tekinthető komolynak, mert egy csapadékos nyárvége és ősz után vagyunk, a talaj vízzel telített, emiatt a belvíz nem tud a talajba szivárogni olvadáskor – magyarázta. A miniszter elmondta, hogy a belvízzel elöntött területek nagysága 206 ezer hektárra növekedett, elsősorban az Alföldön áll a víz. A statisztikákat elemezve rámutatott: 1999-ben 440 ezer hektár közelében volt az összes elöntött terület nagysága, 2000-ben 350 ezer hektár állt víz alatt, de az azóta eltelt aszályos években nem volt ilyen magas az elöntött területek nagysága. Az „abszolút csúcs” 1942, amikor 600 ezer hektárt öntött el a belvíz – tette hozzá. A belvízi védekezés költségeiről Persányi Miklós elmondta, hogy az állami főműveken az összeg már meghaladja az egymilliárd forintot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
