Kristóf László 1944. július 27-én részt vett abban az akcióban, amelyben egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni az illegális kommunista Ságvárit, aki azonban fegyverrel ellenállt és a tűzharcban életét vesztette. A történtek miatt 15 évvel később az LB három egykori csendőrt halálra ítélt, akiket ki is végeztek, köztük volt Kristóf László.
A halálraítélt hozzátartozója által kezdeményezett felülvizsgálati tárgyaláson hétfőn az LB Ságvári Endre megölése ügyében felmentette az egykori csendőrt, más vádpontok esetében pedig elévülés, illetve büntethetőséget kizáró ok miatt megszűntette az eljárást.
Az LB döntésének szóbeli indoklásában hangsúlyozta: nem feladata történelmi események, politikai mozgalmak, ideológiák értékelése, kizárólag az 1959-ben született halálos ítéletet vizsgálhatta Kristóf László vonatkozásában a felülvizsgálat keretei között a korabeli jogszabályokra figyelemmel.
Az LB megállapította, hogy a Ságvári Endre halálakor intézkedő rendőrök az akkor hatályos jog szerint törvényesen, szabályosan jártak el, ezért a Kristóf László terhére rótt cselekmény az 1959-es ítélettel ellentétben semmiképpen nem lehet háborús bűntett. Az LB az iratok alapján azt is megállapította, hogy Kristóf László Ságvári Endrével dulakodva megsebesült és amikor Ságvári a halálos lövést elszenvedte, Kristóf a földön feküdt és már csak ezért sem lehetett felelős a haláláért. A tűzharcban Ságvárin kívül meghalt egy csendőr is és többen megsebesültek. Az LB kimondta, hogy abban is téves az 1959-es döntés, hogy Ságvári Endre az akkori törvények szerint jogszerűen járt volna el, amikor fegyverrel állt ellen az intézkedő hatósági személyeknek.
Fél évszázada Kristóf László terhére rótták háborús bűntettként négy ember megkínzását is, továbbá azt, hogy amikor 1958-ban elfogták, ellenállt, megkísérelt megszökni. A kínzással elkövetett háborús bűntett kapcsán az LB megjegyezte, hogy az 1959-es ítélet tényállása “elnagyolt”. A ítéletben rögzített cselekmény minősítése pedig hivatali visszaélés, ami az elbíráláskor már elévült, így ebben a vonatkozásában megszűntette az LB az eljárást, mint ahogy a szökés, illetve hivatalos személy elleni erőszak vádpontja kapcsán is.
Az LB szóbeli indoklásában kifejtette: az elítélt kivégzése után fél évszázaddal megszületett döntés jelentőségét az adhatja, hogy mindenki, akinek Kristóf László emléke fontos, most már nem kell, hogy háborús bűnösként gondoljon rá. A tárgyaláson felvetődött az is, hogy a felülvizsgálati eljárás szabályai kizárják a korabeli, “elnagyolt” tényállás vizsgálatát. Ezzel kapcsolatban az LB kifejtette, hogy a halálos ítélet szerkezete, frazeológiája, tartalma alapján egyértelműen koncepciós jellegű, politikailag elkötelezett. A felülvizsgálat szabályai azonban nem engedik meg, hogy az egykori koncepciós ügyeket másként vizsgálja az LB, mint bármely más ügyet. Ezen csak a törvényhozás változtathat.
