Elsősorban a nagy lakótelepekről lopják az autókat, de a lopottként bejelentett autók körülbelül 30 százalékáról kiderül, hogy hitel-, illetve lízingcsalások során tűntek el – mondta Tóth Gábor, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese a FigyelőNetnek. A legtöbb autót a II., III., IX., XI., XIII, és a XIV. kerületből lovasítják meg.
„Eltűnnek” a lízingelt autók
Elmondása szerint a lopott autók 62 százaléka casco nélküli volt, míg 43 százalékukat részletre vették. Elsősorban új autókat tulajdonítanak el (legtöbbjük 1-2 hónapos), és sokszor az derül ki a nyomozás során, hogy csalás vagy hitelsértés van a háttérben, nem pedig lopás. Tóth szerint ennek egy része tudatos, erre szakosodott társaságok által elkövetett gazdasági bűncselekmény, és sok esetben maga a bejelentő is részese az elkövetésnek.
Az autólopásokkal összefüggő kár összesen mintegy 11 milliárd forint volt tavaly, ennek a fele volt hitelből finanszírozott. A megtalált autók pedig összesen 751 millió forint értéket képviseltek.
Az autómárkák közül továbbra is a Volkswagen a legkedveltebb, de mindenfélét lopnak. Egy részüket külföldre viszik, másokat pedig alkatrészként értékesítik. Az alkatrész-kereskedelem a főrendőr szerint virágzó üzletág, a lopott autók jelentős részét bontókon keresztül teszik pénzzé. Azokat, amelyeket egyben visznek ki az országból, rendszerint Svédországba (egyes feltételezések szerint ezeket az autókat volt szovjet tagköztársaságokba) viszik tovább, vagy Afrika különböző államaiba, Irakba, Oroszországba, Romániába, Bulgáriába, illetve Moldáviába szállítják.
A svéd kapcsolat
A nyomozók által svéd kapcsolatnak becézett bűnszövetkezetben hajléktalanoknak adtak fiktív, de „papíron” rendben lévő cégek által kiállított munkáltatói igazolást. Ezzel a valójában pénztelen emberek 10 százalékos kezdőrészletre vettek autókat egy kereskedésben, ahol egy P. Zs monogramú beavatott intézte a bankügyeket. Az átvételkor azonban az új „tulajdonosok” helyett a szervezet szállító tagjai ültek be az autókba, és már a kereskedésből Svédországba indultak az gépjárművekkel –zsebükben a visszaútra szóló repülőjeggyel. A társaság akkor bukott le, amikor a malmői kollégáknak feltűnt, hogy két vadonatúj, magyar rendszámú Skoda követi egymást az autópályán. Amikor megállították őket, tagadták, hogy ismernék egymást, de ez roppant valószínűtlennek tűnt a svéd rendőrök szemében. Az autókban ugyanis pontosan annyi kilométer volt, amekkora távolságra Budapesttől voltak, sőt, a rendszámok is egymás után következtek.
Az osztrák kapcsolat keretében Bécsben loptak el autókat, ezekhez pedig Magyarországon tulajdonítottak el típusazonos rendszámokat. Ezeket aztán Ausztriában felszerelték az autókra, és így szállították őket Magyarországba. A banda egyes tagjai azonban nehezen vették az akadályt a határon: egyesek megállás nélkül hajtottak át a határátkelőn (őket legkésőbb Mosonmagyaróváron fogták el), míg másoknak az útlevél ellenőrzésekor szállt inukba a bátorság.
A lopott autók száma kerületenként
Az ezredes elmondása szerint eddig nem volt igazán nyomon követve a gépjárműlopások felderítettségi mutatója, de január óta már ezt is figyelik. Ettől azt reméli a főkapitány bűnügyi helyettese, hogy a rendőrök ezen a területen is érezni fogják a felelősségüket, és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények közül idővel még többet fel fognak deríteni.
