Új bizottság alakult
Február 22-én tartotta alakuló ülését a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága, amely folyamatosan vizsgálja majd a szomszédos államokban élő magyarokat érintő, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján elnyerhető támogatások hasznosulásának tapasztalatait – áll a külügyi tárca közleményében. A testület emellett rendszeresen áttekinti, hogy mennyire eredményesek a határon túli magyarság támogatására szolgáló, a kormányzat által finanszírozott, illetve a kormányzat közreműködésével megvalósuló programok. A bizottság emellett javaslatokat fogalmaz meg a minisztériumok, a programokért felelős egyéb állami szervek, valamint a közalapítványok, alapítványok, a Szülőföld Alap Tanácsa és a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában részt vevő intézmények számára. Az elnöki teendőket Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár látja el, a tagok az egyes érintett szaktárcák által delegált vezető beosztású szakértők. A bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik, a megbeszélésekre tanácskozási joggal meghívást kapnak a támogatások elbírálásában, illetve eljuttatásában közreműködők is. A bizottság éves tevékenységéről jelentést készít a kormány számára.
A Pénzügyminisztériumban a FigyelőNetnek megerősítették, hogy idén alacsonyabbak a keretszámok, a szaktárca azonban hozzátette: az előirányzott 9,6 milliárd forint egy felülről nyitott összeg, ellentétben a tavalyi 12,8 milliárddal. (Összehasonlításként: a magyar közvélemény által ellenzett és a nemzetközi politikában is vegyes érzelmekkel fogadott iraki magyar katonai szerepvállalás 10-12 milliárd forintjába került az országnak).
Ez azt jelenti, hogy 2006-ban az arra jogosult személyek a kedvezménytörvény alapján járó minden oktatási, nevelési támogatást megkapnak akkor is, ha ezért át kell lépni az előre megszabott 9,6 milliárd forintnyi keretet, míg idén nem volt lehetőség a 12, 8 milliárd forinton túli kifizetésre. A tárcánál elmondták, van lehetőség arra, hogy mindenki hozzájusson a törvény által előírt támogatáshoz, az előirányzott pénz csupán egy előzetesen „becsült” szám.
Összességében több támogatás?
A Külügyminisztérium szerint a határon túliak támogatása nemhogy nem csökken, hanem évek óta nő. Szerencsés János, a Külügyminisztérium Nemzetpolitikai Ügyek Irodájának (KNÜI) főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a 2005-ös évre végső számot még nem tud mondani, de – mivel felülről nyitott költségvetési alcímről van szó – összességében nem lesz kevesebb, mint az elmúlt években. „A támogatás összege 2006-ban sem csökken, várhatóan valamelyest több lesz” – tette hozzá.
A KNÜI főosztályvezetője szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt megváltoztak a külső és belső feltételek, létrejött a határon túli magyarság saját intézményrendszere, így a helyzet támogatáspolitika helyett inkább fejlesztésorientált támogatásokat igényel: meg kell teremteni a magyarság megmaradásának gazdasági-egzisztenciális feltételeit. „Más források is rendelkezésre állnak, mint például az EU: a határon túli szervezetek magyarországi közalapítványtól csak az önrészre pályáznak (20 százalék), így az uniós forrásokból sokkal jelentősebb támogatáshoz juthatnak” – véli Szerencsés János.
2005-ben a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Programra 896,9 millió forintot irányzott elő a Külügyminisztérium. Vizi László, a külügyi tárca Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztályának vezetője szerint ennek csupán körülbelül 10 százalékát zárolták, 1,2 milliárd forint pedig kötelező maradványképzés alá esett, ami azt jelenti, hogy a programokra kötelezettséget lehetett vállalni, a kifizetéseket azonban csak 2006 év elején teljesítheti a tárca. Miután a fejlesztési projektek megvalósítása, így a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása jellemzően több költségvetési éven át tart – ez az oka annak, hogy a maradványképzés nagyobb összeget érint, mint a teljes éves előirányzat – ez nem okoz fennakadást a program végrehajtásában.
100 forintból 30 fillér hárommillió magyarnak
Balla Mihály országgyűlési képviselő, a Fidesz külügyi bizottságának alelnöke lapunk kérdésére elmondta: a támogatások nominálisan 25 százalékkal lettek kevesebbek, ami reálértékben sokkal komolyabb csökkenést jelent. Arányaiban: 100 költségvetési forintból mindössze 30 fillért juttatunk a határon túli magyaroknak. „A költségvetésünk ezrelékéről van szó, ami hárommillió magyart érint. Mindez annak ellenére történik így, hogy a miniszterelnök többször megígérte: minden támogatást megad a határon túli magyaroknak. Ezen kívül a költségvetési számok az Állami Számvevőszék véleménye szerint is nehezen tarthatók, ezért elképzelhető, hogy ha nagy baj van, az összeget még jobban megfaragják, illetve a kötelező tartalék létrehozása miatt zárolják a 2006-os év végéig” – mondta Balla Mihály a FigyelőNetnek.
Borúsan látja a helyzetet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is. „Minden elvonás, csökkentés jóvátehetetlen károkat okoz a mind jobban elszegényedő és elöregedő délvidéki magyarságnak, és ezt semmivel nem lehet kompenzálni” – fogalmazott Kasza József a FigyelőNetnek.
Zárolt támogatások
A csángók vesztett-ték a legtöbbet
A csángók esetében szinte felére, az idei 100 millió forint helyett 56 millió forintra csökkent a magyarországi támogatás összege. „Ők annyira elszigetelten élnek, hogy talán nekik lenne rá a legnagyobb szükségük, de mégis számukra lesz a legnehezebb hozzájutni a támogatásokhoz” – mondta Balla Mihály. A csángók támogatását a kulturális és oktatási támogatásokba olvasztották be, de nem egyértelmű az út, ahol ez az összeg valóban eljut hozzájuk. „Nem véletlen, hogy az ÁSZ-jelentés is több helyen megfogalmazza: hiányzik a támogatások átláthatósága” – tette hozzá a fideszes politikus. A külügyi tárcától kapott információink szerint a csángók helyzetét figyelembe véve a kormányzat szerint is bonyolult a rendszer, és indokolt lenne a pozitív diszkrimináció. A Kárpátokon túl élő magyar etnikumnak szánt összegek és hatáskörök azonban több minisztérium és hivatal között oszlanak meg, a hatékony fellépés érdekében ezeket központosítani kellene. Mint mondták: megvan rá a törekvés.
Kasza József tájékoztatása szerint a magyar kormány által megígért támogatások egy része – a Szülőföld Alap, az oktatási-nevelési és a Délvidéki Alap támogatásai – maradéktalanul eljut a Délvidékre, és ott a jól működő alkuratóriumi rendszer által jelentős mértékben oda is kerül, ahol erre a legnagyobb szükség van. Ugyanakkor az Illyés Közalapítvány által megítélt támogatások egy része, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásai jókora késéssel jutnak csak el a kedvezményezettekhez, az Új Kézfogás által korábban nyújtott támogatások pedig teljesen elapadtak. Minden késedelem, elvonás, elapadás mérhetetlen kárt okoz a súlyos helyzetben lévő délvidéki magyarságnak, az élet szinte minden területén.
Folyamatos kifizetések
A Fidesz szakértője szerint nagy probléma a szavahihetőség: hiába nyer meg valaki egy pályázatot, nem tud semmibe belevágni, mert nem tudhatja, mikor jut hozzá az összeghez. „Megvannak azok a félelmek, hogy ezek a pénzek túl későn, az év vége felé jutnak ki, ezért a határon túli szervezetek, alapítványok, vállalkozások nem tudják biztosan megszervezni a költségvetésüket” – véli Balla Mihály.
Ezzel szemben Szerencsés János arról tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy a külügyminiszter 2005. december 2-án jóváhagyta a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média kollégiuma, december 9-én pedig a Regionális és Önkormányzati Együttműködési kollégiuma pályázatairól hozott döntést. A nyertes pályázókkal megkötötték a szerződéseket, a megítélt támogatások kiutalása folyamatos. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kezelésében ez évben összesen 8,3 milliárd forint határon túli támogatási előirányzat szerepel, ebből november 30-ig több mint hat és félmilliárd forintot fizettek ki, a maradékot január közepéig utalják át.
Nem Magyarországról kell okosnak lenni
Balla Mihály szerint a legnagyobb baj az, hogy Magyarországról próbálják eldönteni a határon túliak támogatását, ahelyett, hogy a kormányzat leülne a határon túli szervezetekkel, és megkérdezné, hogy mire van szükség Erdélyben, a Vajdaságban, vagy Kárpátalján. „Ezért kellett volna összehívni a Magyar Állandó Értekezletet, mert ha összejön, és sikerül megállapodni a napirendi pontokban, nem hiszem el, hogy ebben a gazdasági együttműködés nem kapna jelentősebb hangsúlyt” – véli a Fidesz szakértője. Hozzátette: a gazdasági jellegű segítség előbb-utóbb megtérül: közép- és hosszú távon hasznos, ha Románia EU-s csatlakozásakor már ki vannak építve a gazdasági hídfőállásaink, és nem akkor kell majd gazdasági kapcsolatokra törekedni.
Végső megoldás: állampolgárság
A VMSZ megítélése szerint az eddig jól bevált támogatási formákat maradéktalanul meg kell őrizni, ugyanakkor új támogatási formákkal – vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés – kellene gazdagítani. „Számtalanszor elmondtuk már: a támogatásoknál a két legsúlyosabb helyzetben levő régió (Kárpátalja és Vajdaság) esetében pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. Ez eddig csupán a Szülőföld Alap támogatásainál valósult meg – hangsúlyozta Kasza József. Hozzátette: a Vajdaság hosszú időn keresztül (különböző okokból) jóval kevesebb támogatást kapott, mint a többi régió. „A mi régiónk az egyetlen, ahol nem működik magyar egyetem anyaországi támogatással, és csak szimbolikus támogatásokat kaptunk a gazdaság megerősítésére, vállalkozásfejlesztésre, munkahelyteremtésre. E nélkül pedig a délvidéki magyarság elszegényedésre és elfogyásra van ítélve” – véli a pártelnök.
A nemrég bevezetett nemzeti vízumról és a tervezett alkotmány-kiegészítésről a vajdasági politikus elmondta: a kormány minden olyan kezdeményezését támogatják, amely megkönnyíti a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását, anyaországi, Kárpát-medencei és a világban szerteszóródott nemzettársakkal való zavartalan kapcsolattartást. Így természetesen a nemzeti vízumot és az alkotmány-kiegészítést is. Végső, és igazi megoldásnak azonban továbbra is a magyar állampolgárság megadását tekintik. „Európában honos kettős állampolgárságot igényelünk, a jogok és kötelességek teljes körével. Ez persze nem jelenti azt, hogy a délvidéki magyarok minden joggal élnének is, mint például a letelepedési, munkavállalási, szavazati joggal” – tette hozzá.
