Háziorvos nélkül maradhatunk

A háziorvosoknak március elseje után minden betegük ellátásáról részletes napi kimutatást kell készíteniük. A biztosító szempontjából ezek az adatok azért fontosak, mert a praxisokat – ellentétben a fekvőbeteg-ellátás intézményeivel – nem teljesítmény szerint finanszírozza, így a háziorvos akkor is megkapja a betege után járó kártyapénzt, ha évekig nem is találkozik vele. Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy az egy körzethez tartozó betegeknek csupán a töredéke látogatja rendszeresen a rendelőket, sokan pedig az oda való bejelentkezésük óta egyáltalán nem jártak ott. A renitensen távolmaradó pácienseket ezért a biztosító egyszerűen törli a háziorvos adatbázisából, így legközelebb ismét le kell adnia – addigi orvosának, vagy másnak – a tb-kártyát. A háziorvosok szerint viszont a rendelkezés felesleges plusz adminisztráció.

Első a beteg érdeke

Az orvos alapvető feladata, hogy idejében felismerje a praxisába tartozó páciensek egészségügyi problémáit és megelőzze azok súlyosbodását. A szakemberek sorában a háziorvos az első, aki munkája révén a lakosság széles körének egészségi állapotán javíthat, mégpedig azzal, hogy felhívja páciensei figyelmét az aktuális szűrővizsgálatokra, illetve elvégzi azokat. „A gyakori, sokakat érintő kockázati tényezők felismerése és kezelésének megkezdése sok ember egészségét, sőt életét mentheti meg. Az OEP a legfontosabb szűrővizsgálatokat minden biztosítottja számára térítésmentesen elérhetővé tette, hogy ezzel is segítse az orvos preventív munkáját. Noha a kötelező szűrést senki sem erőszakolja a páciensekre, csupán lehetőséget kínál számukra, a nálunk sokkal egészségesebb országokban ezeken a lakosság döntő többsége részt vesz. A háziorvos értesítési kötelezettségének többek között az a célja, hogy felhívja az emberek figyelmet az egészségtudatosabb magatartásra, megmutassa annak lehetőségét, hogyan előzhetik meg a betegségeket” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Füredi Gyula, az egészségügyi tárca szakembere.

Szigorú ellenőrzés

A beérkező adatok birtokában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a jövőben szigorúan számon kéri a háziorvosokon pácienseik rendszeres szűrését. Vagyis a korcsoportonként változó, meghatározott időközönként (1-3 év) végrehajtandó vérnyomás, vércukor, vagy koleszterinszint mérését. Azokat a betegeket, akik évek óta nem jártak orvosuknál, így a szűrésen sem vettek részt, törlik a praxis névsorából, így a továbbiakban az OEP nem utal utánuk kártyapénzt. Sőt, visszamenőlegesen, kamataival együtt visszakéri a praxistól a kezelésükre évek óta átutalt kártyapénzt. A háziorvosok egy része ezt az eljárást sérelmesnek tartja, és a várható pénzelvonás miatt aggódik.

Renitens páciensek

Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi tagozatának elnöke a kilátásba helyezett pénzelvonástól félti az egyes praxisok létét, működőképességét, a márciustól bevezetendő szigorúbb adatszolgáltatást pedig időigényesnek tartja. Szerinte az adminisztráció a tényleges betegellátástól veszi el az orvos energiáját, idejét, a hosszabb várakozás pedig próbára teszi a betegek türelmét.

Simek Judit, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke hasonlóan vélekedik. „A háziorvosok többsége már hosszú évek óta, törvényi szabályozás nélkül is elvégzi betegei rendszeres szűrővizsgálatait. Már azokét, akik megjelennek nála a rendelőben. A katasztrofális népegészségügyi adatokért nem tehetők felelőssé a háziorvosok és azok valószínűleg a betegekre erőltetett szűrések hatására sem javulnak majd. A jogalkotóknak tudniuk kellene, hogy az írásos felszólítással rendelőbe citált páciens egészségi állapota a szűrővizsgálattól nem lesz jobb, ha nem vagy rendszertelenül szedi a betegségére felírt gyógyszert, ha továbbra is naponta szalonnázik, órákat ül a fotelben a tévé előtt, dohányzik, és rendszeresen alkoholt fogyaszt. A lakosság szemlélet- és életmódváltásához, az egészségesebb életre való rábírásához kevés a háziorvosi szűrés, a felvilágosító munka. Sokkal több kell ennél” – mondta Simek Judit a FigyelőNetnek.

Az alapellátók szövetségének elnöke – aki maga is gyakorló háziorvos – szerint a népegészségügyi adatok tényleges javulásához – többek között – a felnövekvő generációk, már az óvodában kezdődő egészségnevelésére, az iskolákban naponta tartott tornaórákra, a tömegsport általános elterjesztésére, sportlétesítmények építésére, egészséges táplálkozásra buzdító reklámokra volna szükség.

Még zsúfoltabb rendelőket vizionálnak

A FigyelőNetnek – tartva a soron kívüli OEP-ellenőrzéstől – név nélkül nyilatkozó háziorvosok egybehangzóan állították: az újabb adatszolgáltatási igény további terheket rak a vállukra. Mint mondták, már eddig is naponta több órát töltöttek adminisztrálással, olykor a rendelés után, sőt hétvégeken is. Egy-egy beteg ellátásának ideje körülbelül harminc százalékkal lesz több, mint eddig volt, ami még nagyobb zsúfoltságot és hosszabb várokozási időt jelent a rendelőben.

Az orvos mellett dolgozó nővérnek, a tetemes napi adminisztrációs feladatokon kívül további terhet jelent a praxis pácienseinek – egyébként már évekkel ezelőtt törvénybe iktatott – időszakos szűrővizsgálatokra való írásbeli felszólítása. Az orvosok szerint az alulfinanszírozásnak, a folytonos ellenőrzéseknek és az adminisztratív terhek folyamatos növelésének az lesz a következménye, hogy néhány éven belül orvos nélkül marad a praxisok jelentős része.

Számonkérés és büntetés

Kőrösi László, az OEP finanszírozási főosztályának vezető helyettese a FigyelőNetnek azt nyilatkozta, hogy a háziorvosok korcsoportos időszakos betegszűrésének elrendelése nem új keletű jogszabály, már 2000-óta alkalmazzák. Ismert tény, hogy a praxisok betegeinek jelentős része ritkán, illetve egyáltalán nem jár orvoshoz, így ők nem is szűrhetők. Ezért rendelkezett úgy a jogalkotó, hogy az orvos írásban szólítsa fel páciensét a szűrésen való megjelenésre. Amennyiben az általa (visszamenőlegesen öt évre) küldött ajánlott levél feladóvevényével, vagy más bizonyítható módon igazolni tudja ezt a tényt, szabályosan járt el és a szűrővizsgálaton meg nem jelent pácienseinek nevét nem törlik a praxis beteglistájából, vagyis a finanszírozása nem változik. Azok az orvosok viszont, akik elmulasztották a felszólítások kiküldését, számíthatnak arra, hogy csökken praxisuk létszáma, így a jövőben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk.

Beteg, orvos nélkül

„A szűrést hanyagoló páciensek számára a nyilvántartásból való törlés azt jelenti, hogy háziorvos nélkül maradnak. A gyakorlatban viszont ez semmilyen hátránnyal sem jár, mert bármikor visszajelentkezhetnek az orvosukhoz. Igaz, hogy az ajánlott levelek postaköltsége ma már nem olcsó, de azoknak a biztosítottaknak a finanszírozásából (három évre körülbelül 18 ezer forint/fő), akik nem látogatják a rendelőt, a kiadás bőven fedezhető. Azokban a rendelőkben pedig, melyekben már korábban bevezették a jogszabályban előírt programozott betegellátást, nem jelenthet gondot a sorban állás sem, hiszen minden páciens az előre megbeszélt időpontban érkezik az orvoshoz” – állítja az OEP szakembere.