A GfK tíz országban 9300 főn végzett kutatása egyebek mellett azt vizsgálta, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tíz országban hogyan alakult a csatlakozás óta eltelt időszakban a munkalehetőségek, a továbbtanulás, az egészségügy és a korrupció megítélése. A GfK második ízben végzett felmérésének általános konklúziója az, hogy a remény és félelmek egyszerre vannak jelen az új EU-tagállamokban.
Legtöbbünk félti a munkahelyét
A GfK piackutató cég 2004-es és 2005-ös adatait összevetve azt látjuk, hogy a munkahely biztonságának növekedését érzékelők aránya némileg, háromról négy százalékra emelkedett, de a magyarok majdnem fele, pontosan negyvennyolc százaléka továbbra is úgy véli: az elmúlt tizennyolc hónapban csökkent a munkahelyek biztonsága. Kedvezőtlen képpel találkozunk a többi tíz országban is, mindössze négy államban csökkent azok száma, akik úgy gondolják, hogy munkahelyükön nagyobb biztonságban vannak, mint korábban.
Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója úgy véli, hogy a szkeptikus hangulatot némileg magyarázza a munkaerőpiac átalakulása, a multik termelésének összevonása, illetve átcsoportosítása. Sokkal kedvezőbb képet mutat a más EU-államokban elérhető munkalehetőségek bővülését érzékelők aránya. A magyarok negyvennégy százaléka úgy látja, hogy növekedett a munkalehetőségek száma a csatlakozás óta, és mindössze tizenegy százalék gondolja az ellenkezőjét.
Hanyatló egészségügy, emelkedő korrupció
Kozák Ákos szerint gyakorlatilag kizárható, hogy a csatlakozás óta eltelt tizennyolc hónapban az egészségügyben bármilyen érzékelhető változás végbement volna, mégis a magyarok több mint egyharmada érzi úgy, hogy 2004. május 1. óta csökkent az egészségügyi ellátás színvonala, és mindössze hat százalékuk gondolkodik erről fordítva. Hasonlóan borúlátóak az emberek a korrupciót illetően. Ma Magyarországon a lakosság harminckilenc százaléka hiszi, hogy a csatlakozás óta nőtt a korrupció, sőt, ez három százalékkal rosszabb eredmény, mint amit 2004-ben mértek.
Kozák Ákos hangsúlyozta: semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincsen arra vonatkozólag, hogy csökkent vagy nőtt volna a korrupció, az emberek kedvezőtlen benyomását ezért a bürokratikus EU-intézményekkel magyarázza. Úgy véli, hogy a komplikált támogatási rendszerek, a körülményes pályázatok lehetnek felelősek a rossz hangulatért.
Érdekes adat, hogy a lengyel választások alatt a végül kormányra került PIS választási kampányában a korrupció visszaszorítását jelölte meg egyik fő feladatául, valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy Lengyelországban szinte egyedüliként csökkent a korrupciónövekedést érzékelők aránya.
Kultúra, továbbtanulás, árak
Sokan riogattak a csatlakozás előtt, hogy nemzeti identitásunk, kultúránk kerül veszélybe az Európai Unión belül, ehhez képest a lakosság nagy része, több mint a fele nem így gondolja: szerintük nem történt változás a csatlakozás óta. Tizennégy százalék gondolja úgy, hogy hagyományaink kevesebb, és ugyanennyien hogy nagyobb tiszteletnek örvendenek. Több mint tíz százalékot emelkedett, így ötvenhárom százalékra nőtt a 2004-es évhez képest azoknak a száma, akik úgy érzik, a csatlakozás óta eltelt időszakban bővültek a továbbtanulási lehetőségek az EU régi államaiban. Mindössze öt százalék érzékel csökkenést.
Kozák az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a hurráoptimizmus itt éppúgy nem igazolható adatokkal – az EU-államokban ugrásszerűen megnövekedett továbbtanulók számával -, mint a korrupció esetében a pesszimizmus. És ez igaz az árnövekedésre is. Magyarországon a csatlakozás óta árnövekedés nem volt, mégis a lakosság háromnegyede gondolja, emelkedtek az árak. Kozák szerint az egyik lehetséges magyarázat a különös jelenségre az, hogy a magyarok többsége érzékeli a magyar fizetések bérpiacon elfoglalt helyét, és ezt élik meg úgy, hogy magasak a magyar fogyasztói árak.
Szebb jövő
A GfK vizsgálata az elkövetkező öt esztendő elvárásaira is kiterjedt. A magyarok véleménye szerint a jövőben növekszik a munkahelyek biztonsága, és ezzel egy időben nő a külföldi munkahelyek száma is, továbbá még több lesz a külföldi tanulási lehetőség. A válaszolók egyharmada szerint javul az egészségügyi szolgáltatások színvonala, és némileg csökken a korrupció növekedésétől tartók aránya. Hatvanegy százalékra csökken az áremelkedést prognosztizálók száma, és többen vélik úgy, hogy nemzeti identitásunk, hagyományaink nyertek a csatlakozással.
A felmérésből kiderül, hogy EU-optimizmusban a Baltikum államai vezetnek. Kozák Ákos ezt azzal magyarázta, hogy a balti államokban igazán az EU-csatlakozással nyílt ki a világ, így a társuláshoz fűződő pozitív várakozások itt a legnagyobbak. Végül a GfK grafikonjait összehasonlítva az is egyértelműen látszik, hogy bár a borúlátás nem csak magyar jelenség, a tíz új között mi látjuk a legsötétebben a jövőt.
