A frankfurti lap munkatársa a magyar államfő hivatalos berlini látogatása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetés anyagát dolgozta fel, s mint írta: Sólyom László „elvből” ellenzi az engedményt. „Amennyiben a bebocsátásra váró országok nem birkóznak meg az Európához való alkalmazkodással, hanem csak politikai okokból veszik fel őket, az az egész térségre nézve káros” – idézte a német lap a magyar államfőt.
Szerinte Nyugat-Európában a kelet-közép-európai államokat egységnek tekintik, s amennyiben valamelyik állam nem tesz eleget az Európai Unió normáinak, az összes többi is imázskárt szenved.
Szólt arról is, hogy az anyaországban és a határokon kívül élő magyarok „nemzeti egységet” alkotnak, s hogy a magyar társadalom vallja: a határok revíziója nem jöhet szóba. Sólyom László szerint itt az ideje annak, hogy a polgárok Európájukat „kulturális egységnek” tekintsék. Szerinte a polgárok mostanáig torz képet kapnak, mert Brüsszellel mindig csak a nehézségeket azonosítják, míg az előnyöket, amelyeket az unió jelent polgárai számára, az egyes államok maguknak tulajdonítják.
Aktuális magyarországi eseményeket érintve elmondta, hogy 1989-ben „jogállami forradalom” zajlott le, ennek a forradalomnak az eszközei és az eredményei jogállamiak. A közvéleménynek csak akkor van joga információra, ha egy egykori besúgó vagy nem hivatalos munkatárs a politikai életbe törekszik, közhivatalt akar vállalni. A magyar államfő sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a most nyilvánosságra került esetek „nem a kommunista rendszert, mint olyat teszik ki közszemlére, hanem egyes személyeket” – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában.
