Karacs Mónika közölte: az ítélőtábla helybehagyta az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság döntését, annak indokaira is kiterjedően. A kormányfő két szeptember végi írás – a Hazudott a miniszterelnök című és egy másik cikk – miatt perelte be a lapot.
Batiz András kormányszóvivő az üggyel kapcsolatban az MTI-nek azt hangsúlyozta: a döntésben véleménynek minősítette a bíróság a Magyar Nemzetben a miniszterelnökkel kapcsolatban megjelent állításokat, vagyis a közlés tartalmát nem minősítette az ítélőtábla.
Leszögezte: a napilapban a Fittelina Kft-vel kapcsolatban megfogalmazott állítások alaptalansága több ízben is bebizonyosodott, hiszen az ügyészség három esetben tagadta meg a nyomozás az ügyben bűncselekmény hiányában. Miután az elutasított beadványok a Magyar Nemzetben megjelenteken alapultak, így az is kijelenthető, hogy az újság cikkei minden valóságalapot nélkülöztek – tette hozzá, jelezve, hogy ezzel együtt az ítélőtábla döntését tudomásul veszi a miniszterelnök.
A per előzménye, hogy a miniszterelnök 2005. szeptember 25-én a Klubrádió vendége volt, ahol a műsorvezető a Magyar Nemzetben megjelent cikksorozattal kapcsolatban kérdezte. Két nappal később a napilap “Hazudott a miniszterelnök” címmel közölt egy írást, amelynek szerzője azt írta: a II. kerület jegyzője cáfolta a miniszterelnök rádióban mondott szavait, és a Fittelina Kft. semmiféle kérelmet nem terjesztett elő az akkori Gyurcsány-villa melletti állítólagos iroda-beruházással kapcsolatban.
A miniszterelnök keresetében annak megállapítását kérte, hogy egyetlen céget sem nevezett meg a rádióműsorban és nem állította, hogy a Fittelina tett volna ajánlatot ingatlan-vásárlásra.
A bíróság első fokon is elutasította a keresetet, mert azt nem találta alaposnak. A Fővárosi Bíróság december 8-i nem jogerős határozatában megállapította, hogy a felperes a rádióműsorban valóban nem nevezett meg egyetlen gazdasági társaságot sem, de nem is mondta el, hogy ha nem a Fittelináról volt szó, akkor melyik gazdasági társaságról. A bíróság szerint a műsorvezető egyértelműen a Fittelina-üggyel kapcsolatban tette fel a kérdését és a miniszterelnöknek lehetősége lett volna, hogy egyértelművé tegye a helyzetet. A napilap által levont következtetés pedig nem volt ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival.
A cikk címével kapcsolatban a bíróság kifejtette: az Alkotmánybíróság szerint tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, a közszereplőknek pedig a sértő, igazságtalan véleményeket is tűrniük kell.
