A 2004. év közepén megfogalmazódott kormányzati javaslat koncepciója szerint létrehozott új minisztérium a korábbi széttagolt feladatellátás helyett a társadalompolitika széles körét fogja át. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján célszerűnek minősíthető a korábbi széttagolt feladatellátás egy fejezetbe integrálása, azonban a minisztérium létrehozása előtt nem készültek a fejezet megalakításának célszerűségére utaló elemzések, a költségvetési és létszámigényeket meghatározó számítások, tanulmányok. Az évközi struktúraváltozás sem az elvégzendő feladatok, sem a gazdasági, pénzügyi és számviteli folyamatok szempontjából nem volt kellően átgondolt, amely problémákat okozott a feladatok folyamatos, megfelelő szakmai szintű ellátásában.
A kormányzati szerkezetváltozással összefüggő feladatok végrehajtására az ICSSZEM és az érintett átadó fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői megállapodásokat kötöttek, amelyek a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig nem teljesültek maradéktalanul. A létszámok, munkakörök, eszközök, vagyontárgyak részletezése mellett egyetlen megállapodásban sem szerepeltek feladatátadások.
A minisztérium irányításában az újonnan alakult szervezetek kezdeti időszakára jellemzően az első számú vezető közvetlen részvételével megvalósuló operatív vezetési módszer volt tapasztalható. Az információcserére, a feladatok meghatározására és beszámoltatására a szóbeliség volt a jellemző. A megalakulást követően a minisztérium és a fejezet működésének irányító, koordinációs és ellenőrző rendszere kialakításának áttekintésére, kiértékelésére, a szükséges korrekciókra nem került sor. A minisztériumi szervezet még nem konszolidálódott, a helyszíni ellenőrzés idején működő szervezet felépítése eltért a hatályban lévő SZMSZ-től.
Az ICSSZEM szerteágazó tevékenysége miatt nem készült egységes, minden ágazatot és szakterületet felölelő közép- és hosszú távú stratégia. A minisztérium szakmai feladatellátásához kapcsolódó célkitűzéseinek hosszú, illetve középtávú horizontális és szakterületi részstratégiákban történő megjelenítése a kormányprogramhoz, az ehhez kapcsolódó kormányrendeletekhez és kormányhatározatokhoz, az országgyűlési határozatokhoz, továbbá az EU-tagsághoz fűződő és a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott feladatokhoz illeszkedett. A cselekvési irányok megjelölését – különösen a hazai költségvetési források vonatkozásában – nem követte az egyes programokhoz hozzárendelendő források konkrét megjelölése.
A fejezet működésének ellenőrzéséről szóló jelentésben a részletes megállapítások hasznosításán túl az ÁSZ javasolta a kormány részére a költségvetés fejezeti rendjét érintő változtatások megfelelő és körültekintő előkészítését, és a változások lehetőleg év elején történő végrehajtását.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
