Orbán Viktor gratulált a lengyel jobboldal választási győzeleméhez és az új lengyel kormány eddigi teljesítményéhez. A Fidesz elnöke kiemelte: zökkenő nélkül zajlott le Lengyelországban a hatalmi váltás, az új lengyel kormány megerősítette a nemzetközi tőke és a pénzügyi piacok bizalmát, és olyan határozott programot fogalmazott meg, amely elsősorban a lengyel emberek érdekét tartja szem előtt: nem adja fel a szociális szempontokat, és a gazdasági növekedés erősítésén keresztül akarja megoldani a felmerülő problémákat.
„Ez egy minta, egy forgatókönyv és egy partitúra a magyar jobboldal számára, igyekszünk tanulni belőle” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a tervezettnél hosszabbra nyúlt megbeszélése a „hagyományos lengyel-magyar barátság hangulatában és szellemében zajlott”.
Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő úgy nyilatkozott: jó, érdekes megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, ami arról tanúskodik, hogy a lengyel-magyar együttműködés lényegesen jobb lehet, mint korábban volt. Közös érdekeink vannak – tette hozzá a lengyel miniszterelnök.
Egyedül is megy?
Lengyelországban tavaly ősszel jelentős jobboldali fordulat történt, miután egy hónapon belül mind a parlamenti, mind az államfőválasztáson két jobboldali párt végzett – azonos sorrendben – az élen. Az államfőválasztáson a Jog és Igazságosság (PiS) Párt jelöltje, Lech Kacinsky győzedelmeskedett, az országgyűlési voksolás után azonban a parlamenti többség kialakításához a pártnak – melynek első embere a köztársasági elnök ikertestvére, Jaroslaw Kacinsky – koalíciós szövetséget kellett volna kötniük a második helyen végzett Polgári Platformmal. A két, azonos irányzathoz sorolt párt azonban nem volt képes megegyezni, így a radikálisabbnak számító, a választásokon győztes PiS kisebbségi kormányzásba kezdett, olykor szélsőséges nacionalista, olykor erősen populista kispártok külső támogatásával.
Noha Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök első útja Brüsszelbe vezetett, s egyértelműen kiállt a piacgazdaság mellett, kormányának nem sikerült megnyugtatnia azokat, akik ferde szemmel néztek rájuk nacionalista támogatóik miatt. Az új pénzügyminiszter néhány héttel a kabinet megalakulása után heves kirohanást intézett a külföldi hipermarketek ellen. „A brit Tesco és a hozzá hasonló hipermarketláncok nem járulnak hozzá az ország gazdasági növekedéséhez, nonproduktív befektetések, s mint ilyenek, jelenlétük nem kívánatos” – nyilatkozta Teresa Lubinska a Financial Timesnak.
Konzervatív törekvések
A szavakat hamarosan tettek követték: sorban állítják fel helyükről a lengyel nagyvállalatok piacbarát vezetőit, december végén például a LOT légitársaság vezérigazgatójának és néhány munkatársának kellett távoznia, miután kiderült, hogy részvényei egy részének tőzsdei bevezetésére készül a társaság. A kormányfő által meghirdetett „lengyel típusú kapitalizmus” részeként foggal-körömmel ragaszkodnak több stratégiai fontosságú nagyvállalat állami irányításához. Marcinkiewicz konkrét példaként említette a közszolgálati televíziót és a rádiót, a postát, a PKO BP nagybankot, a Lotos és a PKN Orlen kőolajipari nagyvállalatokat, a KGHM rézipari óriáscéget, a BOT áramtermelőt és a Nemzeti Erdőgazdálkodást. E folyamatba illeszkedik a Lengyel Bankszövetség egy decemberi felvetése is, mely a lengyel ügyfeleknek nyújtott devizahitelek betiltását illetve korlátozását kezdeményezte.
A dolog pikantériája, hogy néhány napja távozott a kormányból, mind a stratégiai nagyvállalatok állami felügyelete mellett kiálló kincstárügyi miniszter, Andrzej Mikosz, mind pedig a külföldi hipermarketeket támadó pénzügyminiszter. Utóbbi helyét, ráadásul miniszterelnök-helyettesként az a Zyta Gilowska veszi át, aki korábban a sikertelen koalíciós tárgyalások másik résztvevőjének, a Polgári Platformnak volt a vezetője. A meglepő húzás mögött vélhetően a kisebbségi kormányzás nehézségei állhatnak, hiszen a kabinetnek komoly gondokat okozott a 2006-os költségvetés elfogadása a kormány külső támogatására „szerződött” nacionalista politikai pártok ellenkezései miatt.
Vélemények a világban és Lengyelországban
Konzervatív kijelentései miatt ugyanakkor Magyarországon is komoly felháborodást váltott ki az új lengyel vezetés. December elején jogvédő csoportok demonstráltak Lengyelország budapesti követsége előtt az „új lengyel kormány nőket és szexuális kisebbségeket sújtó intézkedései ellen”. A szervezők a kifogásolt lengyelországi intézkedések között említették a toleranciát hirdető Egyenlőség Menet betiltását, majd szétverését, a nők és férfiak esélyegyenlőségéért felelős kormányhivatal megszüntetését, kormánypárti politikusok nyíltan homofób kijelentéseit, valamint azt, hogy a lengyel kormány az amúgy is kemény abortusztörvény további szigorítását kezdeményezi.
Bár a piacbarát külföldi sajtó mérsékelt lelkesedéssel kommentálja a populizmussal szívesen kacérkodó új, konzervatív lengyel kormány törekvéseit, hazájában nem csökkent a kormányzópárt népszerűsége. Egy kedden publikált közvélemény-kutatás eredménye szerint az Igazság és Élet Pártja továbbra is a legnépszerűbb politikai formáció a kelet-közép-európai régió legnépesebb országában.
