A főjegyzői javaslat a kormánypárti frakciók állásfoglalása után kerülhet január végén a Fővárosi Közgyűlés elé – közölték az MSZP és az SZDSZ képviselőcsoportjainak vezetői az MTI-vel. Gy. Németh Erzsébet és Bőhm András elmondta, hogy a Főpolgármesteri Kabinet hétfőn tárgyalt a főjegyzői indítványokról. Tiba Zsolt leglényegesebb módosítási indítványa, hogy a jövőben a napirendhez a képviselők és más megjelentek legfeljebb egy alkalommal szólhatnak hozzá. Ennek időtartalma továbbra is 4 perc, illetve rendelettervezettnél 5 perc lehet. A főjegyző 5 percre korlátozná a napirend utáni személyenkénti hozzászólások idejét, valamint az adott előterjesztés előadójának napirendi záróbeszédét.
A tervezet szerint a jövőben nem kapna külön hozzászólási időt az adott téma kisebbségi bizottsági álláspontját ismertető képviselő. A főjegyző szerint a kisebbségi véleményt a bizottsági ülésen lehet kifejteni. Ennek megismétlése nem indokolt a közgyűlésen, mivel ez nem a bizottság hivatalos véleménye. Hatályon kívül helyezné a főjegyző azt a jelenlegi szabályozást is, miszerint az interpellációt benyújtó képviselő szóban ismertetheti az írásban benyújtott interpellációját. Változás lenne az is, hogy az elutasított interpellációról a bizottsági jelentés alapján a következő ülésen vita nélkül szavazna a közgyűlés. Ekkor már nem kapnának szót az interpelláló képviselők, illetve a kerületek küldöttei sem.
A Fővárosi Közgyűlés legutóbb 2003 szeptemberében módosította hasonló szűkítésekkel a szervezeti szabályzatát. Tavaly nyár óta a közgyűlés üléseit kétnaposra tervezik a sok napirendi téma miatt.
Kupper András (Fidesz-MKDSZ) elmondta, hogy a főjegyzői-városvezetői elgondolás megszüntetné a közgyűlésben még a vita lehetőségét is, nem reagálhatnának ellenérvekkel. Hozzátette, egy ilyen módosítás kétséges, hogy kiállná-e az alkotmányosság próbáját. A fideszes politikus úgy véli, hogy a pártállami időket idézi az az elgondolás, hogy az ülésen nem lehet ismertetni a kisebbségi véleményt. Akkortájt ugyanis mindennapos dolog volt, hogy egyes kisebbségi álláspontok nem kerülhettek nyilvánosságra. Most pedig a közgyűlésben, a döntéshozó fórumon nem engedélyeznék a kisebbségi vélemény ismertetését.
A frakcióvezető összefüggést lát az ellenzék szólásszabadságának további csorbítása és a közgyűlés üléseinek internetes közvetítése között. Mint mondta, szándékosan lehetetlenné akarja tenni a városvezetés az ellenzéki vélemények megismerését. Jelzi ezt az interpellációkra vonatkozó módosítás is. Eszerint az interpellációt ezután nem ismertethetné szóban az előterjesztője. Mivel az interpellációk szövegét a közgyűlési előterjesztésektől eltérően nem helyezik fel az internetre, ezért a kívülállók csak annyit látnak majd, hogy egy adott című interpellációról szavaz a közgyűlés.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
