Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal elnöke jelezte: a horvát-magyar Eb-rendezés a hazai fél részéről mintegy 160 milliárd forintba kerülne. A teljes beruházási összegből 60 milliárd származna a központi költségvetésből, a maradék részt az önkormányzatok, a Nemzeti fejlesztési terv és a magántőke bevonásával finanszíroznák. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a költségvetési forrásokat kizárólag a stadionokkal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztésére fordítanák. Mint mondta: az egyéb szükséges beruházásokat, mint például az autópálya- vagy a gyorsvasútépítést az Eb-től függetlenül is meg kell valósítani.
A szervezők keveslik a pályázati anyag elkészítéséhez rendelkezésre álló keretösszeget. Az állami költségvetésben 70 millió forintot különítettek el erre a célra. Később ezt az összeget a Magyar Labdarúgóliga további 70 millióval egészítette ki. Szalay Péter projektmenedzser azonban jelezte, hogy ez az összeg még így is sokkal kisebb, mint a négy évvel ezelőtti negyedmillió forintos tétel.
Gyárfás Tamás, a szervezőbizottság múlt héten megválasztott elnöke elmondta: a csúszás miatt a hátralévő időben feszített tempóban kell dolgozniuk. A lemaradást az érintettek az MLSZ és az edzőkérdés körüli kialakult eseményekkel magyarázták.
A mostani pályázati dokumentumot május 31-ig kell leadni az UEFA-nál, amely december 8-án hozza meg a végleges döntést. A magyar–horvát pályázattal Olaszország, valamint Ukrajna Lengyelországgal közösen versenyez a rendezés jogáért.
