Kormányzati műhelyekben mintegy két hónapja dolgoznak a nagy ellátórendszerek átalakítását szolgáló reformokon, amelyekkel Gyurcsány Ferenc szeretné indítani – a szocialisták 2006-os választási győzelme esetén – az első száz napot. A reformon több minisztérium és a szocialisták szakpolitikai munkacsoportjai is dolgoznak. Az elképzelések a hivatalosan nem is létező Államreform Bizottságban futnak össze – aminek feje a kormányfő. Gyurcsány korábban egyértelművé tette, választási győzelme esetén addig nem alakít kormányt, amíg nem kapja meg a több évig tartó átalakításhoz szükséges támogatást.
Az úgynevezett államreform szakmai keretei gyakorlatilag elkészültek. Sárközy Tamás professzor már ősszel benyújtotta a kormányfőnek a kormányzati, minisztériumi szerkezetet modernizáló törvények tervezetét. Ehhez kötődik a pénzügyi tárcánál kidolgozott finanszírozási reform. Nemcsak a minisztériumok számát csökkentenék drasztikusan, hanem számos háttérintézményt is megszüntetnének, míg más intézményeket alapítói vagyonnal látnának el, majd útjukra bocsátva őket leválasztanák az állami költségvetési köldökzsinórról. Ennél is jelentősebb azonban, hogy a minisztériumokat törvénykezési, stratégiai-tervezési centrumokká alakítanák, míg számos “szolgáltatás” regionális szintre, a választókhoz közelebb kerülne.
A második reform a kistérségi társulási integráció mélyítését célozza. E látszólag bonyolult megfogalmazás mögött valójában a kistelepülések életminőségének javítása rejlik. Az egyéni biztosítási rendszer megteremtése az egészségügyben pedig azt szolgálná, hogy kiderüljön, kire mennyit költ a biztosító, illetve, hogy csak az kapjon ellátást, aki megfizeti, vagy rászorul az állami gondoskodásra. A gyerekek, nyugdíjasok és regisztrált munkanélküliek után a jövőben is az állami költségvetés térítené a biztosítónak az ellátás költségeit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
