Belföld

Diktál a beteg, írja a doktor?

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi Minisztérium (EüM) szakemberei hétfőn tartják egyeztető tárgyalásukat arról a rendelettervezetről, amely többek között az orvosok költséghatékony gyógyszerfelírását szabályozná. Elképzelhető, hogy a receptíró orvosok körében nagy felháborodást és visszatetszést kiváltó rendeletet előterjesztői visszavonják, illetve olyan kompromisszumos megoldást keresnek, amely mindkét fél számára elfogadható.

Belgiumban is szigorítanak

A Magyarországnál sokkal gazdagabb Belgiumban is bevezetik januártól az orvosok receptírási korlátozását. Szigorú kontroll mellett kötelezik őket, hogy bizonyos arányban olcsó gyógyszereket írjanak fel a betegeiknek. A kvóták szerint az általános és szakorvosok negyedével több olcsó gyógyszert kell, hogy felírjanak, bizonyos szakmában pedig 30 százalékkal. A szabályokat megszegőket pedig ott is szankcionálni fogják.

Az eredeti tervezet lényege az orvosok vényfelírási szokásainak rendszeres ellenőrzése és az olcsóbb gyógyszerek rendelésére való ösztönzése volt. Eszerint szankcióval sújtanák azokat az orvosokat, akik az új szabályok elvárásai szerint nem tájékoztatják betegüket az általa szedett, vagy neki újonnan felírandó, drága gyógyszert helyettesítő olcsóbb készítményekről, illetve a két gyógyszer közötti árbeli és támogatási különbségekről. Azokat az orvosokat pedig, akik figyelmen kívül hagyják az előírást, köteleznék a „tévesen felírt” gyógyszer tb-támogatásának visszafizetésére. A többszöri szankcionálás végül akár az orvos vényfelírási jogának megvonásához is vezethetne a tervezet szerint. Az így befolyó összegből foltozgatnák az OEP mindig lyukas gyógyszerkasszáját, illetve jutalmaznák, a „takarékos” recepteket felíró orvosokat.

Zúgolódó orvosok

A rendelet tervezetének híre nagy felzúdulást keltett a hazai orvostársadalomban. Többen hangot is adtak ennek, a december első napjaiban tartott kamarai küldöttgyűlésen. Az ott felszólaló tisztségviselők „diktatórikusnak, az orvosok adminisztratív terheit súlyosan növelőnek, a gyógyítási szabadság korlátozásának” minősítették azt. Különösen felháborítónak tartották azt az eljárást, amely pénzbüntetéssel sújtaná a renitens vényfelírókat és jutalmazná a „behódolókat”. Ráadásul egyes vélekedések szerint a rendszeres ellenőrzésre létrehozandó apparátus fenntartási költségei pedig feltehetően meghaladnák a szankcionálásból befolyt összeget. Érvelésük szerint sokszor hiábavaló az orvos tájékoztatása, részletes, időigényes magyarázata a gyógyszerelési lehetőségekről, ha a beteg ragaszkodik az általa évek óta szedett drágább készítményhez, vagy ahhoz a gyógyszerhez, amely lényegesen többe kerül az OEP által ajánlottnál, ám hite szerint hatékonyabb olcsó társainál. A betegnek ugyanis joga van a drágább gyógyszert választani.

Betegjog a drágábbhoz

A FigyelőNetnek a tárgyalások megkezdése, illetve annak végkifejlete előtt sem a MOK, sem pedig a szaktárca képviselői nem kívántak nyilatkozni. A GKI Egészségügy-kutató Intézet (GKI-EKI) 2005-ös gyorselemzése azonban valamelyest igazolja a tárca álláspontját. A felmérésből ugyanis az derül ki, hogy lényegesen csökkenthető volna a gyógyszerkassza terhe, ha az orvosok megfontoltabban rendelnének patikaszereket. Az elemzés leszögezi, hogy a magyarok évről-évre – idén például 24 százalékkal – többet áldoznak gyógyszereikre. Ennek oka részben az árak emelkedése, részben pedig az, hogy a betegek egyre inkább a modern, ám drágább gyógyszereket igénylik. Az elemzők szerint csökkenhetne nemcsak a gyógyszerkassza, de a betegek kiadása is, ha a receptíró orvosok körültekintőbben választanák ki a gyógyszeres terápiát. A GKI-EKI szakemberei szerint az idén csaknem harminc százalékkal lehet több egy átlagos beteg patikaszámlája azért, mert orvosa nem érdekelt abban, hogy számára az olcsóbb készítményt írja fel. A költséghatékony receptírás ráadásul az OEP-nek is évi többmilliárdos megtakarítást jelentene.

A jelenlegi szabályozás szigorítása, illetve megfontoltabbá tétele mellett szól az a tény is, hogy becslések szerint a magyar lakosságnál évente körülbelül kétezer tonna veszélyes hulladék keletkezik a lejárt szavatosságú gyógyszerekből, vagyis ezt a hatalmas mennyiséget hiába írta fel számukra az orvos.

Nincs rossz gyógyszer

A FigyelőNetnek nyilatkozó háziorvosok a rendelettervezetről nem kívántak ugyan véleményt alkotni, ám azt elmondták, hogy bár minden esetben tájékoztatják pácienseiket a készítmények árairól, ők általában – különböző okokból – a drágábbat választják. „Nem vagyok híve a csupán takarékossági szempontokat figyelembe vevő gyógyszerelésnek. Szerintem a hazai gyógyszerpiac generikumválasztéka (lejárt védettségű gyógyszer) a szükségesnél nagyobb. Szinte naponta kopogtatnak be hozzám mind a generikumokat, mind az originális (új fejlesztésű gyógyszer) készítményeket kínáló orvoslátogatók. Ugyanazzal a hatóanyaggal hat-nyolcféle készítményt ajánlanak. Ezek általában csak a vivőanyagban különböznek, igaz, éppen ezért mellékhatásaik sem teljesen egyformák. Mivel gyenge minőségű, hatástalan gyógyszer nincs a magyar piacon, új készítmény felírásánál általában az ár a mérvadó” – állítja Meidl Katalin győri háziorvos. Nála bevett gyakorlat, hogy receptíráskor közli a beteggel a terápiánál alkalmazható készítmények árát, és rábízza azt, hogy az olcsóbbat, vagy a drágábbat választja. A páciensek többsége csak akkor választja az olcsóbb gyógyszert, ha ezres nagyságrendű a különbség a generikus és az originális készítmény ára között. Vannak persze kivételek is.

A doktornő szerint az orvos és a patikus bizonyos mértékben ellenérdekelt a beteg gyógyszerelésében. Míg az előbbitől az egészségbiztosító azt várná, hogy az olcsóbb, generikus készítményeket részesítse előnyben, addig az utóbbi a magasabb árrés miatt a drágábbat ajánlja a betegnek. A betegek gyógyszerkiadásainak jelentős részét nem a receptre felírtak ára jelenti, hanem azoké a vény nélkül kaphatóké, amelyeket az ismerősök, rokonok, vagy a patikusok ajánlanak.

Czeiner Márta marcali háziorvos is minden alkalommal felvilágosítja betegét a számára rendelhető gyógyszerek áráról. „Pácienseim döntő többségének nem az ár a mérvadó, hanem szomszédiak, rokonaik véleménye. Ha környezetükben van olyan beteg, aki dicsért bizonyos gyógyszert, inkább azt választják. Némely készítménynél hiába ezres nagyságrendű az árkülönbség a generikus gyógyszer javára, a betegek többségét mégsem lehet rábeszélni az olcsóbb választására” – mondta a marcali doktornő a FigyelőNetnek.

A fővárosi Hold utcai rendelőben a háziorvosok tapasztalata szerint a betegeknek legalább a fele ragaszkodik a drága, originális készítményekhez. Van, aki közgyógyigazolványával ingyen juthatna a hatékony generikus gyógyszerhez, ám ő inkább fizet a drága originálisért. Általában arra hivatkoznak, hogy meggyőződésük szerint a drága gyógyszernek kevesebb a mellékhatása és eredményesebben gyógyít.


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik