A köztársasági elnök csütörtökön kezdődő szlovákiai látogatása előtt a TASR szlovák hírügynökségnek kifejtette: bár jónak és perspektivikusnak látja a két ország viszonyát, azért „vannak még feszültségek”, és ezeket Pozsonyban tisztázni szeretné.
Különös érdekközösség
Az elnök Magyarország összes szomszédját, különösen a szintén az unióhoz tartozó Szlovákiát stratégiai partnerének tekinti, és úgy látja, hogy az ott élő félmilliós magyarság különös érdekközösséget teremt a két ország között.
A közös országhatár északi sávja mentén élő, jelentős lélekszámú szlovákiai magyar közösség helyzetét a magyar államfő több szempontból is jónak látja, mert a magyarok be tudtak illeszkedni az ország politikai rendszerébe, politikai képviseletük, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) adja a kormány miniszterelnök-helyettesét, ráadásul a kabinet három miniszteri posztját is. „Progresszív tényezői a szlovák politikai életnek” – fogalmazott. Hozzátette: persze, mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetnének további jogos követeléseik, például a magyar kultúra támogatását, a nyelvhasználat kiszélesítését illetően, és emlékeztetett arra, hogy ebben a tekintetben Szlovákia nemzetközi egyezményekben is elkötelezte magát. A köztársasági elnök üdvözölni tudná, ha a szlovákiai magyarok jogi státusát önálló nemzetiségi törvény is erősítené.
Magyarországon is van tennivaló
A magyarországi szlovákság helyzetét az államfő hasonlónak látja. Szavai szerint a magyarországi szlovákok „köztársaságunk egyenjogú és megbecsült polgárai”, akiknek a magyar alkotmány széles körű jogok által biztosítja a nemzeti identitásuk megőrzéséhez, önszerveződésükhöz szükséges feltételeket, önkormányzati, kulturális és oktatási intézményeik működtetéséhez komoly anyagi forrásokat biztosít a számukra. Az elnök tisztában van azzal is, hogy e téren „vannak még teendőink”.
Megújuló egység
Az európai uniós alapelvek jelentőségét hangsúlyozó magyar államfő szerint ezek az elvek szorosabb gazdasági és kulturális kötődés lehetőségeit kínálják, jóllehet „nem várom el, hogy az uniós tagság megoldja a nemzetiségi kérdéseket”, mert ezt a feszültségek történeti okainak tisztázása, a kölcsönös empátia feltételezi. Az uniós tagságtól azonban elvárható a határ menti régiók együttműködése.
Kijelentette: máris örömmel látja, hogy a határt képező Ipoly folyó fölött újra hidak épülhetnek, emberi kapcsolatok jöhetnek létre. Ez a szabad munkaerő- és tőkeáramlás mellett „olyan pozitívum, amely megújít egy egységet, amelyre Közép-Európában mindenképpen szükség van. Ez az egység úgy jön létre, hogy mindenki megőrzi az identitását” – mondta egyebek között a magyar államfő, aki Bős-Nagymaros kérdését is mielőbb rendezettnek szeretné látni, de nem érti, hogy az évtizede tartó szakértői tárgyalások szóbeli megállapodásai miért futnak azonnal zátonyra, amikor azokat már papírra is kellene vetni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
