A lakásmaffia ügyekkel, ingatlancsalásokkal kapcsolatos esetek egységes megítélése érdekében Kónya István, az LB büntető kollégiuma vezetőjének indítványára ült össze az LB öt büntető és két polgári ügyszakos bíróból álló jogegységi tanácsa Lomnici Zoltán legfelsőbb bírósági elnök vezetésével. A határozat szerint sikkasztást ingatlanra nem lehet elkövetni, a lakásmaffiás ügyek jogi minősítése nem sikkasztás, hanem csalás.
Amennyiben pedig vagyonkezelő követ el a rábízott ingatlannal kapcsolatban vagyoni hátrányt okozó kötelességszegést, akkor azzal hűtlen kezelést valósít meg. Aki az ingatlant, amely nincs rábízva, elidegeníti, vagy más módon visszaél vele, csalást követ el.
A jogegységi határozat kimondja azt is, hogy a csalás következményeként az ingatlan végleges elvesztése sem kizárt, hiszen egy további, jóhiszemű vevő belépése esetén, a földhivatali érvénytelen bejegyzés törlése iránti per megindítására nyitva álló jogvesztő határidő letelte után az eredeti állapot visszaállítására már nincs mód. Az eredeti tulajdonos ezután már csak a szerződésekkel kapcsolatos polgári perben kísérelheti meg érvényesíteni jogait. Ugyanakkor a jóhiszemű harmadik jogszerzése annak ellenére bekövetkezik, hogy az előző szerzés, miután nem tulajdonostól történt, érvénytelen.
A jogegységi határozat szerint a csalással szerzett ingatlan értékén történő továbbadása általában nem egy újabb bűncselekmény, “hiszen ekkor a bűncselekménnyel (csalással) megszerzett dologból származó előny elkövető általi biztosításáról van szó, amely büntetlen utócselekmény (ez értelemszerűen nem zárja ki a jóhiszemű szerző kötelmi jogi igényének érvényesíthetőségét)”. Ellenben, újabb bűncselekmény elkövetése állapítható meg akkor, ha az elkövető a csalással szerzett ingatlan eladás révén további jogtalan haszon megszerzésére törekszik, például ugyanazt a lakást többször is eladja több különböző jóhiszemű vevőnek, vagy a visszafizetés szándéka nélkül felvett hitel fedezetéül ajánlja fel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
