A közel háromórás meghallgatáson lényegében semmilyen új adat vagy tény nem merült fel azzal kapcsolatban, hogy az egykori kormányfő hivatali ideje alatt állami pénzből meggazdagodott volna. A konkrét kérdésekre Orbán Viktor a leggyakrabban egyszerűen annyit mondott: a bizottság tekintse a 2005. június hatodiki – tehát első bizottsági meghallgatásán – készült jegyzőkönyveket irányadónak. Válaszát azzal indokolta, hogy legutóbb, amikor megjelent a testület előtt, három órán keresztül összesen 116 kérdésre kellett válaszolnia, és ezekhez képest nem tud újat mondani.
Az ülés során Herényi Károly MDF-es delegált és Vadai Ágnes elnök is többször felhívta a két kérdező – Szabó Zoltán szocialista és Eörsi Mátyás szabad demokrata – képviselőket, hogy a szorosan vett témához ragaszkodjanak és ne bocsátkozzanak spekulációkba.
A bizottság – amelyen fideszes delegáltak továbbra sem jelentek meg, és amelyen csupán Révész Máriusz szóvivő vett részt szerdán – mandátuma egyébként november 19-én lejár.
Olcsóbb felcsúti földek?
Szabó Zoltán először a Felcsúton Lévai Anikó által vásárolt földekre tért ki. A szocialista bizottsági tag szerint ugyanis a földhivatal adásvételi szerződései alapján megállapított átlagár feléért jutottak hozzá az ingatlanhoz. Orbán Viktor szerint azonban reális áron, a mindenkori piaci értékének megfelelően jutottak hozzá a területhez.
Felcsút az oka a belvíznek?
A második érintett kérdéskör az a 2,7 milliárd forintos címzett támogatás volt, amelyet még az Orbán-kormány indítványára szavazott meg az Országgyűlés Felcsút és környéke vízrendezésére. Szabó Zoltán szerint a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízjogi engedélye szerint ebből a pénzből a közérdeket meghaladó mértékben végeztek belterületi vízrendészeti munkákat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az összeg 40 százalékát – összesen egymilliárd 130 millió forintot – kapubejárókra költöttek. Ez a kifizetés az ÁSZ szerint jogszerű volt, Szabó Zoltán szerint viszont célszerűtlen. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kiemelte: ő nem illetékes a kérdésben, ugyanis amikor a kifizetések történtek, már nem ő volt kormányon, hanem Medgyessy Péter, ezért őt nem lehet felelősségre vonni.
Szabó Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: a támogatást az Orbán-kormány ítélte oda, és mivel az jogszerű volt, a későbbi kabinetnek már ki kellett fizetnie. Arra is rámutatott, hogy ugyanakkor elutasították hét másik település igényét ilyen támogatásra. Ez utóbbi falvak később mind 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben is jelentős belvízkárokat szenvedtek. Orbán Viktor spekulációnak minősítette az összefüggéseket. A volt kormányfő felvetette, nem érti, miként kapcsolódik mindez az állami pénzen történő meggazdagodásának témaköréhez. A szocialista delegált rámutatott: a vízrendszer kiépítésével a Fejér megyei átlaghoz képest kétszeres sebességgel nőttek az árak azon a területen. Orbán Viktor válaszul kijelentette: a beruházások a faluban történtek, a felesége birtokában levő földek viszont a falun kívül helyezkednek el.
Mester utcából palotába?
A harmadik felvetett témakör Orbán Viktor és családja lakáscseréjére vonatkozott. A Fidesz elnöke 1991-ben Mester utcai önkormányzati lakásukból egy 130 négyzetméteres, szintén önkormányzati bérlakásba költözött. Szabó Zoltán szerint azonban a hatályos törvények szerint ekkora terület nem járt volna négy személynek – a politikusnak, akkor második gyermekükkel terhes feleségének, lányának és anyósának – mivel a születendő gyermeket akkor még nem vették figyelembe. Így a szocialista tag szerint jogosulatlan előnyhöz jutott, amit az is mutat, hogy az 1991-1992 közötti időszakban összesen nyolc ilyen cserére volt példa a fővárosban. Szabó Zoltán arra is rámutatott, hogy a cserét követően az V. kerületi önkormányzat saját költségén, mintegy egymillió forintért felújította a lakást, nem sokkal később pedig fele ennyiért eladta az Orbán-családnak.
Orbán Viktor a felújítást azzal indokolta, hogy az ingatlan lakhatatlan volt, viszont cserébe egy lakható Mester utcai lakást adtak le, így az önkormányzat állta a felújítás költségeit, amelyre egyébként a ház biztonsága érdekében is szükség volt.
A Haris közi lakást 1994-ben bérbe adták, az ebből befolyó összeg azonban a bizottság szerint nincs feltüntetve a pártelnök 2002-es adóbevallásában, az 1998-asról pedig azért nincs adat, mert az iratot nem hozták nyilvánosságra. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője korábban úgy nyilatkozott, ez a tétel azért nem szerepel Orbán Viktor bevallásában, mert a bevétel felesége, Lévai Anikó nevén fut, és a törvények szerint a házastársaknak csak a gazdasági tevékenységükről kell nyilatkozniuk. A szóban forgó 1998-as vagyonnyilatkozatba Vadai Ágnes elnök betekintést kért, amelyre Orbán Viktor azt válaszolta: még a szerdai nap folyamán felteszi a világhálóra.
A Haris közi ingatlan eladásáról és a Cinege utcai ház építési munkálatairól is megkérdezték a volt miniszterelnököt. Szabó Zoltán szerint ugyanis – szintén földhivatali adásvételi szerződésekre hivatkozva – négyzetméterenként 80 ezer forinttal magasabb áron adták el a Haris közi lakást, mint amennyiért akkor a környéken elkeltek az ingatlanok.
A Fidesz elnöke csupán annyit reagált erre, hogy egy nemzetközi céget bíztak meg az értékesítéssel, akinek rendben kifizették a neki járó jutalékot. Kölcsönből és a Haris közi lakás árából pedig megvették a Cinege utcai házat. Ennek értékét egyébként Orbán Viktor 91 millióra tette, Szabó Zoltán szerint viszont 140 milliót ér.
Felvetődött az is, hogy a házon végzett felújítási munkákra van-e építési engedélye Orbán Viktornak. Az ellenzéki politikus visszautasította, hogy törvénysértéssel vádolják, az engedély bemutatására vonatkozó kérdésre pedig úgy reagált, ha a bizottság kötelezi rá, átadja, de véleménye szerint ezek a bizalmas adatok nem tartoznak a testületre. A vizsgálóbizottság ezt követően szavazást tartott, ahol négy igen, egy nem és ugyanennyi tartózkodás mellett az irat bemutatására kötelezték Orbán Viktort. Erre 24 órát adtak a politikusnak, az idő szorítására hivatkozva: az Orbán-bizottság mandátuma ugyanis november 19-én lejár.
Raporton az apport miatt
Orbán Viktort a felesége által az önkormányzattól 200 ezer forintért vásárolt Tokaj-Hegyaljai területről is kérdezték, amelyet egy jegyzőkönyv szerint három millió forint értékben szeretett volna apportként betenni a Szárhegydűlő-Szárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-be. Később kiderült, a földterület apportba tétele törvényellenes, ezért a cégbíróság ezt megtagadta. Eörsi Mátyás indulatoktól sem mentes felszólalásában erkölcsileg elítélendőnek ítélte a próbálkozást. Orbán Viktor válaszában azt állította, a cégbíróságánál a bejegyzés törlését felesége kérte, az erre vonatkozó kérelmet azonban a vizsgálóbizottság nem találta meg.
Vagyon vagy tisztes polgári életút?
A meghallgatás záró akkordjaként vita bontakozott ki Szabó Zoltán MSZP-s tag és Orbán Viktor között arra vonatkozóan, hogy mindezen vagyontárgyak – amelyek összértéke a bizottság szerint meghaladják a 200 millió forintot – származhatnak-e két dolgozó ember kitartó munkájából és keresetéből. Eörsi Mátyás szerint ennyit nem lehet megtakarítani egy átlag állampolgárnak. Orbán Viktor szerint viszont az, amit ők a feleségével 19 év alatt összeszedtek – egy Cinege utcai házról, egy felcsúti parasztházról, némi földterületről és egy használt Volkswagen gépkocsiról van szó – nem több annál, mint amit a jelenlegi miniszterelnök egy évben keres csak a jutalékokból.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
