A szülők, diákok iskolaválasztási joga megmarad, de azt a jogot, hogy az iskola „mazsolázzon”, korlátozzák – mondta Magyar Bálint a Száz lépés program oktatási pontjainak megvalósításáról. Ez ugyanis nem más, mint egyfajta „családi káderezés”, amely során a jobb családi háttérrel rendelkező diákokat kimazsolázzák, és a jobb iskolák begyűjtik, miközben a szegényebb családi hátterű gyermekeket beszorítják más iskolákba. A törvénymódosítás értelmében az iskoláknak, az önkormányzatoknak ki kell alakítani a beiskolázási körzeteket.
Akik egy-egy körzethez tartoznak, azokat kötelező lesz felvenni, ha több jelentkező van, és még van hely, akkor először a halmozottan hátrányos helyzetűeket kell felvenni, és ha még marad hely, akkor a jelentkezők között sorsolni kell.
A változások 2007 szeptemberétől lépnének életbe, és megpróbálják megakadályozni, hogy az iskolák között éles szegregáció alakuljon ki.
A miniszter utalva a PISA-jelentésre közölte: míg a magyar diákok teljesítménye közötti különbséget 60-70 százalékban az magyarázza, hogy melyik iskolába jár, addig Svédországban ez 7-10 százalék. Ott szinte mindegy a teljesítmény szempontjából, melyik iskolába jár a diák.
Magyar Bálint szólt ennek kapcsán az Útravaló programról is, amelyre 21 ezer diák és 8 ezer mentor jelentkezett. A diákok közül több mint 15 ezren részesülnek az ösztöndíjban. Az újabb pályázatra már több mint 6 ezren jelentkeztek, döntés november végére várható. A mentorok képzése folyamatos, s az iskolák 40 százaléka pozitívan válaszolt a kezdeményezésre. A program sikeresnek nevezhető – értékelt a miniszter.
