A tanácskozás első napirendi pontjaként a résztvevők a határon túli magyar közösségek autonómiáját vitatták meg. A kiindulópont az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet volt, a kulturális, illetve a személyi elvű autonómia kérdéseit ennek kapcsán tárgyalták.
Markó közölte: a találkozón eldöntötték, hogy létrehoznak egy bizottságot, amolyan szakértői csoportot, amely az autonómia kérdésében egyeztet majd, összeveti a különböző autonómia-tervezeteket, vélemény- és tapasztalatcserére, konzultációra és közös következtetések megfogalmazására lesz hivatott. A következő napokban mindegyik szervezet kijelöli saját szakértőit e testületbe, s ezután eldöntik majd, hogy milyen formában és milyen időközönként ülnek össze. E bizottság egyik feladata lehet az is – fűzte hozzá -, hogy hozzájáruljon az európai normák továbbfejlesztéséhez.
A tanácskozáson szóba került az is, hogy a résztvevők felhívják a különböző országokbeli magyar képviselőket: az Európai Parlamentben vagy más nemzetközi fórumokon dolgozzanak együtt e jogalkotási fejlesztés érdekében, cselekedjenek lehetőleg szolidárisan. Hiszen a különböző országokból már ott vannak az európai parlamenti képviselők és az európa tanácsi küldöttek.
A marosvásárhelyi találkozó második napirendi pontja a magyar-magyar kapcsolatokról szól. Markó jelezte: ennek keretében a magyar igazolványról, a nemzeti vízumról, a Szülőföld programról lesz szó.
Ezzel kapcsolatosan egyébként a Szabadság című kolozsvári napilap tudni vélte, hogy a szombaton elfogadásra váró zárónyilatkozat tervezetében az szerepel: a résztvevők a magyar-magyar kapcsolatok alapjának a magyarigazolványt tekintik. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: vissza kell térni az alapokhoz, a magyarigazolvány célkitűzéseihez, és annak alapján kell tovább haladni a kettős állampolgárság megvalósítása felé.