Az MSZP képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi kiadások hagyományos szerkezetben nem összehasonlíthatóak, mivel a pénz nem csak az egészségügyi tárca, illetve az egészségbiztosítási alap fejezetében jelenik meg, de a népegészségügyre fordított pénzt a többi tárca, a címzett támogatások fejlesztési előirányzatai, illetve a kedvezményes hitelprogramok is tartalmazzák.
A jövő évi egészségügyi költségvetés egyik legfontosabb elemének nevezte Kökény Mihály a járulékbeszedési rendszer hatékonyabbá tételét, és a biztosítási elv megerősítését. Megemlítette, hogy teljes körű lesz a járulékfizetési kötelezettség, létrejön az egyéni szintű járulék nyilvántartás és ezekkel eltüntethető az egészségbiztosítási alap sokéves deficitje.” A jövő év lesz az első olyan év, amikor közel egyensúlyban lesznek a kiadások és a bevételek, csak minimális hiánnyal történik a tervezés” – fűzte hozzá.
Az általa reálisnak és reformokat megalapozónak nevezett költségvetés prioritásai közül kiemelte a sürgősségi ellátás fejlesztését, illetve a Nemzeti Rákkontroll Programot. Felhívta a figyelmet arra az állam által támogatott, mintegy 8 milliárd forintos tartós bérleti konstrukcióra is, amellyel biztosítható az altató- és lélegeztetőgépek teljes körű cseréje, az egészségügyi intézmények minimális hozzájárulása mellett.
Vannak szerkezeti változások is a rendszerben – mondta, példaként említve a fekvő- és a járóbetegellátás együttes kezelését a működési költségvetésekben. “Egyértelmű lesz, hogy az a szolgáltató jár jobban, amelyik nem fekteti kórházba az ambulancián is ellátható beteget” – mondta példaként. A gyógyszergyártókkal kötött megállapodásnak köszönhetően pedig – szavai szerint – mérsékeltebb lesz a túlköltés.
Kökény Mihály elismerte ugyanakkor, hogy a egészségügyi intézmények fenntartóinak alkalmazkodniuk kell és sürgette az ellátás jelenleg torz struktúrájának korszerűsítését a hosszú távú finanszírozás érdekében. “Ehhez a költségvetés megfelelő lehetőséget biztosít” – mondta.
