Az előterjesztésről tíz támogató és két elutasító szavazattal döntöttek a képviselők, négy tartózkodás mellett a testület csütörtöki ülésén. A nemmel szavazó Illés Zoltán fideszes képviselő élesen bírálta az energiapolitikai döntéshozókat az atomenergia erőltetése miatt. Szerinte ehelyett a megújuló energiaforrásokra, azaz a szél-, nap- és geotermikus energiára, valamint a biomasszára kellene összpontosítani.
Az 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktor 30 éves élettartamának 20 évvel való meghosszabbításához mintegy 170 milliárd forintos beruházás szükséges. Az ülésen vita alakult ki az üzemidő-hosszabbítás valódi költségeiről és arról, hogy ki viseli valójában annak terheit.
Kovács József vezérigazgató közölte, hogy az élettartam-hosszabbítás folyó áron számított költsége nem változik majd az elkövetkező években. Hozzátette: a paksi atomerőmű saját büdzséjéből, illetve banki kölcsönökből finanszírozza a projektet, a költségvetésnek egy fillérrel sem kell hozzájárulnia ehhez. Illés viszont nem ért egyet azzal, hogy a költségvetésnek nem jelent terhet az atomerőmű, mert szerinte az externális költségeket, például a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő létesítmény légvédelmét nem a társaság, hanem az állam állja.
Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy az ország energiatermelésének 40 százalékát adó erőmű nélkülözhetetlen, feladása az energiaellátás biztonságát gyengítené, és az ország nem tudná teljesíteni az üvegházhatás-kibocsátás csökkentését célzó Kiotói egyezményben vállaltakat.
A kormány egy hónappal ezelőtt, szeptember hetedikén elvi hozzájárulását adta a paksi atomerőmű üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbításához és döntött a Bátaapáti közelében történő fúrások engedélyezéséről, amelyek a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését szolgálják. László Boglár akkor emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának tavaly novemberi ülésén valamennyi frakció támogatta az üzemidő-meghosszabbítási programot. „A mostani kormánydöntés csupán elvi hozzájárulást jelent, vagyis nem jár együtt azzal, hogy Pakson a közeljövőben bármilyen, ezzel kapcsolatos lépésre sor kerül” – hangsúlyozta akkor László Boglár.
