Antal Gabriella a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház igazgatója elmondta: a per három pillérre épül, az egyik, hogy a dolgozók három évre visszamenőleg szeretnék megkapni azt az összeget, amelyet a törvényben megengedett havi hat alkalom fölött ügyeletben töltöttek. Úgy vélik, az akkor megkapott jövedelem helyett nekik ezekre az alkalmakra kiemelt díjazás járt volna, tehát a különbözetre tartanak igényt.
A másik követelés a pihenőnapokon végzett ügyeletek után járó pihenőnapokra vonatkozik. Ezt egy “kockás füzetben” vezették, és van amikor nem egyeznek a füzetben és a jelenléti íven szereplő adatok – tette hozzá.
A feljelentés harmadik pontja az az európai bírósági döntés, amelynek értelmében az ügyeletet rendes munkaidőnek kell elszámolni. Ennek alapján indult el a perek sorozata, ami egy érdekes helyzet, mert ez ellentmond a szintén jogharmonizációra épített munkatörvénykönyvnek, amely szerint senki sem dolgozhat heti hatvan óránál többet. Ez egy “skizofrén állapot” – fejtette ki az igazgató.
A múlt héten a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság döntött arról, hogy az ügyelet egésze munkaidőnek számít, így rendes munkabért kell utána fizetni. Az akkori pert a szolnoki Hetényi Géza Kórház tizennégy orvosa indította el, ugyanis eddig Magyarországon a tizenhat órás ügyeletből rendszerint csak 4-8 órát ismertek el munkaidőként, és csak az után fizettek. Az ügyben elsőfokon hozott döntést másodfokon megváltoztatták, és az Európai Bíróság álláspontjával összhangban döntöttek: az ügyelet egésze munkaidőnek számít.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
