Átlagéletkor
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adati szerint 2004-ben Magyarországon a születéskor várható élettartam nőknél 77, a férfiaknál 68 év volt.
Beszedtük
A FigyelőNet vállalkozó kedvű újságírója a ginsenget választotta a csodatévő szerek közül. Kedvező tapasztalatokról számolhat be: az éhgyomorra elfogyasztott fanyar ginsengsűrítmény jobb fáradtságűzőnek bizonyult, mint a szokásos reggeli fekete.
Csodaszer alatt olyan univerzális készítményt értünk, amely valamennyi, az embert sújtó nyavalyára jó, de legfőképpen az öregedés ellen hat. Vagyis megnyújtja az életet. A csodaszerek növényekből készülnek, lehetőleg egzotikusból, natúr- vagy bioboltokban vásárolhatjuk meg őket, de keleti élelmiszerekre, fűszerekre szakosodott üzletekben is kaphatóak.
Az égvilágon mindenre jó
Legnagyobb meglepetésemre, bármelyik bioboltban is tudakozódtam „csodaszerek” után, sehol sem mosolyogtak meg, mindenütt azonnal tudták, miről van szó; elkezdték lepakolni a dobozokat. Az eladók először ösztönösen a ginseng, a ginko biloba és az aloe vera után nyúltak. A ginseng – gumós keleti növény – gyökeréből tablettát vagy kivonatot készítenek, a ginko biloba, a magyarul kevésbé misztikusan hangzó páfrányfenyő nálunk is előforduló fafajta, levelét hasznosítják, a Kádár-rendszer kultúrházainak lobbyjából ismert, rendszerint széteső dézsában szomorkodó kaktuszfajta, az aloe vera pedig húsos szárában-levelében hordja az élet elixírjét. Mindhárom növény közös jellemzője, hogy fogyasztásuk nem egy körülhatárolt kór, betegség megjelenése esetén javallott, hanem mindenféle baj ellen, illetve megelőzésképpen.
„A ginseng, a ginko vagy az aloe az égvilágon mindenre jó” – állítja az egyik natúrtermékeket forgalmazó bolt eladója. A ginseng renoméját emeli, hogy csak Kínában fordul elő, a ginko biloba állítólag túlélte Hirosimát, az aloe vera pedig a kozmetikaiparban elért eredményeivel erősíti pozícióit a csodaszerek világában.
Mindhárman többféleképp vihetőek be az emberi szervezetbe: kivonat – általában ampulla –, tabletta és tea formájában. Folyamatos szedésük nem jó (gyermekek elől elzárva tartandó), kúraszerűen, évente néhány hétre kell elővenni őket. És bár több cég készít csodaszereket, valamennyi közös jellemzője, hogy csomagolásukon ott virít a jin és a jang egymásba kapcsolódó cseppje.
Nem olcsó
A ginseng a legolcsóbb, a tíz – méhpempőt is tartalmazó! – ampullát rejtő csomag ára 6-700 forint, míg a ginko és az aloe vera 1000-1100-ba kerül. A teák árfekvése alig különbözik, a tabletták 800 és 1300 forint körül vannak.
A csodaszerek E-osztályát képviseli a Fülöp-szigeteki presztízsgyümölcs, a noni, melyet negyvenperces televíziós hirdetései miatt gyakorlatilag lehetetlen nem ismerni. A médiakampányban szereplő ital a jobb whiskyk árával vetekszik, egy üveg ára mintegy 9 ezer forintra rúg. „Szerotonint, boldogsághormont is tartalmaz. Ma már megittam hármat, de még mindig nincs jókedvem” – csinált kissé negatív reklámot az egyik bolt eladója.
A literes nonidzsúz, melyből keleti csodatevő társaihoz hasonlóan étkezés előtt kell fogyasztani, tíz napig gondoskodhat kedélyünkről, feltéve, ha betartjuk az adagolást, és nem ragadtatjuk el magunkat, mint fenti interjúalanyunk.
Kiesett a pikszisből
Az egykor szépreményű kombucha szerencsecsillaga leáldozóban van. A kandida, mint közismert, a szervezetben megtalálható gombák okozta betegség, és – hogy egyik informátoromat idézzem – „mióta divatba jött a kandida, a kombuchát, mely szintén gomba, nem veszik”. Pedig a gyártók mindent megpróbálnak, keverik, ízesítik aloe verával, tőzegáfonyával, búzafűvel és ginsenggel. Hiába kerül negyedébe, mint a noni.
A hazai
A csodaszerek szoros versenyébe, ahol eddig főleg a keletiek taroltak, nem olyan régen beszállt egy magyar növény is. A tönkölybúzafű szintén mindent tud. Ha hinni lehet az ismertetőnek, haszonnal fogyaszthatjuk alacsony vércukorszint, asztma, baktériumos fertőzések, bőr- és csontrendellenességek, cukorbaj, fáradtság, fekélyek, hajhullás, hólyagpanaszok, impotencia, ízületi gyulladás, keringési rendellenességek, magas és alacsony vérnyomás, májpanaszok, pattanásos bőr, súlyfölösleg, szempanaszok, székrekedés, szénanátha, szívpanaszok, tüdőpanaszok, vastagbélgyulladás, vesebántalmak, vérszegénység és végül rák és korai öregedés ellen. A sokoldalú, buja zöld, metélőhagymára emlékeztető növényt zöldség- vagy gyümölcspasszírozó géppel tehetjük ihatóvá. A napi adag fél deci, 180 forintért fel is hajthatunk egy felest a jobb bioboltokban. Állítólag tabletta alakban is forgalomba hozzák, ne a filmtablettás, hanem a most divatos, tömzsi műanyag dobozos verziót keressék!
Nem jó semmire
„Ezek nem csodaszerek. Semmiféle tudományos igazolás nem áll mögöttük.” A ginko táplálékkiegészítőként nem is engedélyezett. Gyógyszernek nem minősülő készítményként szabadpolcon kint lehet, de tudni kell, hogy befolyásolhatja a véralvadást, és egyéb negatív mellékhatásai is lehetnek. Sem az aloe vera, sem a noni – mely márkanév a gyümölcs, a morinda citrifolia termése – semmiféle tudományosan igazolt gyógyhatással nem rendelkezik. A ginseng kicsit kilóg a sorból, tonizáló, azaz élénkítő hatása van, de ez minden – állítja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyik vezetője.
Sokszor még a jobbik eset, ha a fentihez hasonló, gyanúsan általános ismertetővel van dolgunk. Az ezerforintos Mandala tea, melyből húsz adag ital főzhető, Arany aura vagy Nap energiája változatain olvasható „növeli az energiaszintet” állítással nehezen tudunk mit kezdeni. Hasonló a helyzet az Actimum névre keresztelt teával, melyről mindössze annyit árul el a szűkszavú ismertető, hogy lapachofakéreg-teáról van szó, és „az indiánok a fát az élet fájának hívták”, minden mást – mire való, milyen indiánok? – balladai homály övez. Érthető hát, miért szólalkoznak össze olyakor a Természetgyógyász Magazin, Elixír és Patika Magazin alapján tájékozódó vásárlók a polcok előtt: mindenki másra esküszik, mert senki nem tud semmi biztosat.
