A színlelt szerződéssel dolgoztatók június 30-ig türelmi időt kaptak, de ez csak a régi kontraktusokra vonatkozik, aki szeptember 1. után köt ilyet, annak kezén csattanhat a bilincs. Másrészt a moratórium csak adójogi védettséget biztosít, de a munkajogi és a büntetőjogi következményektől nem mentesíti a munkaadót.
A Btk.-ba most beépített “munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás tényállása” két újdonságot is hozott. Az adót spóroló munkáltatót eddig csak a munkaügyi hatóság és legfeljebb jogi személynek minősülő gazdasági társaságként bírságolhatta meg, mostantól viszont felelősségre vonhatóvá vált a munkáltatói jogokat gyakorló magánszemély (kft.-nél, bt.-nél például az ügyvezető igazgató) is. A másik változás, hogy adócsalást már nem egyes adónemekre – ebben az esetben jövedelemadóra és járulékokra – lebontva kezelik, hanem az összes be nem fizetett járulékot egy tételnek tekintik, így pedig már néhány alkalmazottal és rövid idő alatt össze lehet hozni néhány tízmillió forint értékű csalást.
A Napi Gazdaság azt írja, hogy további bizonytalanságot jelent az ekho januárban tervezett megjelenése is. A miniszterelnök ugyanis korábban azt ígérte, hogy az új adózásra áttérők vitatható szerződéseit nem vizsgálják majd a múltból a hatóságok, csakhogy a jelenlegi törvénytervezetből még hiányzik ez a garancia.
A büntetőjogi rendelkezés homályos pontjai közé tartozik az is, hogy nincs olyan jogszabály, amely tartalmazná a színlelt szerződés fogalmát. Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke rámutatott: az APEH- és munkaügyi ellenőrök elvileg hivatalból kötelesek feljelentést tenni adócsalás esetén, de erre – részben kapacitáshiány miatt – viszonylag ritkán kerül sor. Az adóhatóság évente átlagosan 1200 feljelentést tesz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
