Gyurcsány Ferenc és Magyar Bálint egy ünnepélyes tanévnyitó keretében újabb hét lépést jelentett be az iskolarendszer igazságosabbá tételére szerdán. A jövőben az általános iskoláknak a saját körzetükbe tartozó gyermekek felvételén túl, ha marad még helyük, elsősorban a saját településükön élő tanulókról kell gondoskodniuk, előnyben részesítve a hátrányos helyzetű tanulókat. A kormány ezzel azt akarja elérni, hogy minden gyerek egyenlő eséllyel álljon oda a rajtvonalhoz, egyforma lehetőségekkel indulhasson az életben. Pokorni Zoltán a FigyelőNetnek elmondta, hogy ezek szép szavak, csak épp szöges ellentétben állnak a kormány intézkedéseivel. Szeptember elsejétől gyermekenként tízezer forintot vesznek el azoktól az iskoláktól, amelyekben az osztálylétszám nem éri el az átlagosnak számító 23 főt, és ezzel éppen a legnehezebb helyzetben lévő intézményektől vonnak el forrásokat.
Pokorni csak módosításokkal tartja elfogadhatónak
„Kényszerházasság és szerelemből kötött házasság közötti különbség” – így jellemezte Pokorni a második lépést. Az esélyegyenlőség érdekében a kormány biztosítani akarja, hogy a falvakban, kistelepülésen élő gyermekek ugyanolyan eséllyel indulhassanak, mint a városi gyerekek. Ezért a kistérségi társulások keretében ösztönözni fogják, hogy ha helyben vannak az iskolák alsó tagozatai, a felső tagozatok iskolabuszokkal elérhetők legyenek, és minden kistérségben legyen olyan tizenkét évfolyamos iskola, ahová felvételi nélkül be lehet jutni. A Fidesz alelnöke szerint ez jó dolog, csak kötelező módón írja elő ezt a modellt. A legnagyobb ellenzéki párt csak úgy tudná támogatni a kistérségi együttműködés ilyen formáját, ha az önkéntes lenne. Az esélyegyenlőséget szolgálná az a terv is, hogy minden kistelepülésen legyen óvoda, ennek ellenére a most megszűnt intézmények fele éppen ebbe a körbe tartozik.
A tankönyvjóváhagyással, az iskolai világítás korszerűsítésével és a részmunkaidős foglalkoztatással ugyanakkor egyetért Pokorni. A kormány szeretné átalakítani a tankönyvjóváhagyás rendszerét, hogy a gyermekközpontú tanítás a tankönyvekben is előtérbe kerüljön. Ezen kívül cél az is, hogy az összes iskolát széles sávú internetkapcsolattal lássák el az év végéig. A „Szemünk fénye” programmal az iskolai világítás és fűtésrendszert korszerűsítik, a részmunkaidős foglalkoztatást pedig azzal ösztönzik, hogy az így történő foglalkoztatás beszámítson a társadalombiztosítási szolgálati időbe.
A pedagógusokat célzó lépésekkel egyáltalán nem ért egyet Pokorni. A kormány ösztönzőbbé kívánja tenni a korengedményes nyugdíjat és a prémium évek programot a pedagógusok számára. Pokorni szerint a tanárok nem nyugdíjba akarnak menni, inkább arra számítottak, hogy ebben az évben ismét kaphatnak 13. havi jövedelmet. „Nem egy újabb kitüntetésre van szükségük a tanároknak, hanem egy életpályamodellre” – reagál Pokorni a kormány azon lépésére, hogy az átlagon felül teljesítő pedagógusok számára olyan ösztöndíjrendszert alakítanak ki, amellyel a közalapítványok pályázati formában ismerhetik el a tanárok munkáját. A legnagyobb ellenzéki párt alelnöke jobbnak ítélte a saját mesterpedagógus modelljüket, amelyben a kiemelkedő pedagógusoknak kiemelkedő fizetés jár, ha már nincsenek kellően megbecsülve.
A PSZ támogatja a lépéseket
A nyilvánosságra hozott hét pontból eddigi ismereteik szerint nincs olyan, amit ne tudnának támogatni, de ugyanakkor további egyeztetéseket kellene folytatni – mondta sajtótájékoztatón Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A közoktatásnak ugyanakkor változatlanul gondja marad a finanszírozás, és véleménye szerint a béreken is változatlanul van mit javítani. A szervezet úgy látja, mindenképpen el kell érni, hogy a szeptember 1-től 4,5 százalékkal megemelt közalkalmazotti béreket időben kifizessék, s megengedhetetlen az a késlekedés, ami esetenként a januári béremeléskor történt. Az érdekvédők ezért felszólítják a munkáltatókat, fenntartókat, hogy az átsorolásokat időben juttassák el a bérszámfejtőkhöz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
