Feltételezhető, hogy államtitok-sértés vagy a szolgálati titkok megsértése, de enyhébb esetben is a személyes adatokkal való visszaélés történhetett, amelyek a Büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmények, közölte az adatvédelmi biztos. Az adatvédelmi törvényt mindenképp megsértette az, aki nyilvánosságra hozta a lehallgatási jegyzőkönyvek részleteit.
Az érintettek beleegyezése vagy törvényi felhatalmazás nélkül mindenfajta személyes adat nyilvánosságra hozása jogellenes, de ha ezek állami, sőt állambiztonsági szervektől szivárogtak ki, akkor azért mindenképpen szankció jár Péterfalvi szerint.
Néhány éve az ombudsman vizsgálatot folytatott a Nemzetbiztonsági Hivatalban és a szolgáltatoknál, s ekkor azt állapította meg, hogy a tevékenység jogi keretei és a belső szabályozás megfelelő, ám ezeket minden esetben be kell tartani. Így az úgynevezett “kémügy” törvényi módosítás szükségességét nem veti fel. Ugyanakkor szükség lenne olyan törvényi tényállás megalkotására, amely szankcionálja a kiszivárogtatást.
Magyar Bálint oktatási miniszter állítólagosan lehallgatott telefonbeszélgetéseiből készült jegyzőkönyvekből közölt részleteket szerdán az index.hu internetes lap. A hírportál állítása szerint az egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzőkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű nő beszélgetéseit rögzítették.
Az úgynevezett “kémügyet” a Magyar Nemzet robbantotta ki a múlt héten, amikor a Magyar Nemzet című napilap arról írt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal tavaly kiszorított az országból egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozott. A cikk szerint a házaspár nőtagja korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál dolgozott, és itt “intim kapcsolatba került” a hivatal azóta már leköszönt vezetőjével, valamint “ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
