A kisebb parlamentről tartott négypárti egyeztetés keddi ülésén az MSZP választásirendszer-javaslatával ismerkedtek a felek. A következő, két hét múlva tartandó egyeztetésen részletesen megtárgyalják a szocialista javaslatot, azt követően a liberálisok modelljéről, majd pedig a Fidesz elképzeléseiről folytatódnak a megbeszélések.
A német modell
A magyar választási rendszer alapjául már 1990-ben is a német modell szolgált, természetesen figyelembe véve az eltérő struktúrát (a német törvényhozás például két kamarából áll). A német modell lényege, hogy egyéni választókerületekből és területi listákról egyaránt választanak képviselőket, azonban az egyéni választókerületekben is a területi listás szavazatarány alapján történik a mandátumkiosztás. Ez azt eredményezheti, hogy többletmandátumok alakulnak ki, azonban a német tapasztalatok azt mutatják, hogy nem nagy mennyiségben. Vagyis nem kell attól tartani, hogy ennek a modellnek az alkalmazása nem teszi lehetővé a kisebb parlament létrehozását. A német modell egyébként azt is lehetővé teszi, hogy az igen magasnak számító ötszázalékos küszöb alól mentesüljenek azok a pártok, amelyek legalább három egyéni választókerületben győzni tudtak. Ez ugyanis meggátolná a kétpártrendszer kialakulását, lehetőséget adva a kisebb pártoknak a bejutásra.
Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő szerint az előterjesztés arányosabb, mint a mostani magyar rendszer, bár a politikus aggodalmának adott hangot: véleménye szerint félő, hogy ez sokkal inkább a kétpártrendszer irányába löki a magyar politikai struktúrát. Hozzátette: az MSZP és az MDF, illetve az SZDSZ és a Fidesz álláspontja közel áll egymáshoz, az utóbbiak inkább a mostani modell kisebb korrekcióját képzelik el.
A tanácskozást egyébként Gulyás József SZDSZ-es és Weiner György szocialista képviselő is eredményesnek ítélte. Előbbi annak a jelentőségét hangsúlyozta, hogy minden politikai erő határozottan kiáll az új, 2010-ben bevezetendő rendszer mellett. A Fidesz részéről azonban Salamon László arra kérte az MSZP-t, hogy a következő találkozóra készítse el az általa javasolt szabályok adaptációját az 1994-es és 1998-as választási eredményekre. „Mi azt gondoljuk, hogy ez a dolog csak addig szól a kisebb parlamentről, amíg azonos szavazati arányok azonos mandátumszámot eredményeznek” – mondta az MTI-nek.
Az ellenzéki képviselő véleménye szerint a német modell egyik gyengesége, hogy nincs fix összlétszám, a másik probléma pedig, hogy megközelítőleg egy tisztán arányos rendszert jelent. Ezzel szemben a Fidesz az egyéni választókörzetek számát kicsit, míg a listás mandátumok számát lényegesen csökkentené. Egy kisebb parlament kisebb számaránya mellett a területi listát már nem lehet fenntartani, ezért a Fidesz egy országos listában gondolkodik, amely betöltené a kompenzációs lista szerepét is.
Az MDF szakértője kifejtette: pártja korábban az egyfordulós, tisztán listás választási rendszert javasolta, ezt azonban a három másik párt nem fogadta el. Jelenleg álláspontjukhoz legközelebb az MSZP által javasolt német modell áll – mondta Féja András, az MDF szakértője. Hozzátette, a német modell sokkal inkább tükrözi a tényleges erőviszonyokat a pártok között, és jobban kifejezi a választói akaratot is, kedvezőbb a kisebb pártoknak.
