A július közepén elvégzett adatfelvétel szerint az összes megkérdezett körében a Fidesz-MPSZ támogatottsága – április óta változatlan módon – 30, az MSZP-é 27 százalékon áll. Júniushoz képest az MSZP az adatfelvétel statisztikai hibahatárán belüli, 2 százalékos növekedést mutat. A pártválasztók körében az MSZP támogatottsága szintén két százalékponttal nőtt, míg a Fideszé 1 százalékponttal alacsonyabb az előző felvételhez képest, így a Fidesz előnye ebben a kategóriában 5 százalékpont. Növekedett ugyanakkor a választásokon biztos részvételről nyilatkozó pártválasztók körében a két nagy párt közötti különbség oly módon, hogy a szocialisták támogatottsága 1 százalékponttal csökkent (41 százalék), míg a Fideszé ugyanennyivel nőtt (46 százalék).
Ha most lennének a választások, legnagyobb valószínűséggel hárompárti parlament alakulna: a két nagy párton kívül most is csak az SZDSZ lépné át az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt.
Továbbra is Mádl Ferenc a legrokonszenvesebb politikus, akinek hét ponttal növekedett indexértéke a júniusi adatokhoz képest. Göncz Árpád esetében Mádl Ferencénél is magasabb indexnövekedés mutatkozott azután, hogy Göncz elnöki mandátuma a végéhez közeledett. Sólyom László megválasztott köztársasági elnök induló ismertségi szintje 79 százalék, rokonszenv-indexe, pedig 62 pont, ezzel ő a második legrokonszenvesebb politikus. Szili Katalin a harmadik helyen áll 56 ponttal, ami az előző, márciusi adatokhoz képest nem jelent érdemi elmozdulást. Hiller István és Kuncze Gábor 5-6 pontos jelentős index-csökkenést könyvelhet el. Kuncze így a 22 politikus nevét tartalmazó lista negyedik helyéről a kilencedikre, Hiller a tizenegyedikről a tizenötödikre esett vissza.
Orbán Viktor Fidesz-elnök 50 ponttal a lista ötödik helyén áll, míg a kormányfő 48 ponttal a hetedik. Az előző, szintén tavaszi adatfelvételhez képest Orbán indexe nem változott, míg Gyurcsányé egy ponttal csökkent.
