Egy per egy év alatt?
A Magyar Rádió (MR) Humánpolitikai és Jogi Igazgatóság Jogi Csoportja a FigyelőNetnek azt az információt adta: nincsenek adataik arról, hogy a közrádió összesen hány pert indított az elmúlt években, és ezek milyen eredménnyel végződtek. Mint mondták, azért nem vezetnek nyilvántartást, mivel rendszerint külsős ügyvédi irodák viszik az ügyeket. Saját belső rendszerük szerint a 2004–2005-ös évben az MR csupán egyetlen esetben indított helyreigazítási pert. Ebben az esetben a Fővárosi Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Rádió keresetét elutasította, és az MR Rt.-t 6250 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A FigyelőNet megkeresésére a Fővárosi Bíróság sem tudott részletes információval szolgálni, csupán annyit közöltek, hogy alperesek szerinti számítógépes nyilvántartásuk szerint 2001 és 2005 között a közrádió 21 esetben szerepelt peres, mégpedig alperes félként. Ezen ügyek eredményéről és tárgyáról azonban nem tudtak felvilágosítást adni.
Az elmúlt hetekben több sajtóperben is ítélet született. A legnagyobb figyelmet talán az Élet és Irodalom, illetve a Tokajhegyalja Kft. közti jogvita kapta, de emellett számos más sajtótermék képviselői is megjelentek a bíróság előtt. A dolog érdekessége, hogy a többi esetben nem politikus vagy más gazdasági-közéleti személyiség volt a szemben álló peres fél, hanem egy másik sajtótermék: rendszerint a közrádió.
Ellenünk kevés pert adnak be, általában mi indítunk. Bizonyos lapok, mint az ÉS vagy a Népszava, rendszeresen keresik rajtunk a fogást. Ezért a jogi irodánk megbízásából ügyvédek figyelik ezeket a lapokat, és ha le akarnak járatni minket, perlünk – mondta Kondor Katalin, a Magyar Rádió (MR) elnöke a FigyelőNetnek. Hozzátette, a rádió és saját hírnevének védelmében fontos, hogy kiálljanak igazuk mellett. „A perekről egyébként nem én döntök, hanem a jogászok. Ha egy pert elveszítünk, az pedig rendszerint azért van, mert a bíróság véleménynek veszi azokat a tényállításokat, amelyeket sérelmezünk” – véli Kondor Katalin.
Az elnök elmondta, csak a győztes pereket mondják be a Krónika műsorában, a vesztes pereket nem. „A vesztes per ugyanis nálunk azt jelenti, a bíróság véleménynek értékelte az adott lapban már korábban leírtakat. Miért is kellene ezt elmondanunk?” – tette fel a kérdést. Kondor Katalin hangsúlyozta, sajnálatos az a joggyakorlat, hogy általában semmilyen következménnyel nem jár, ha egy médium elveszít egy pert, vagy nem ott és nem úgy közli le a helyreigazítást, ahogy a bíróság kötelezte.
Népszava–MR: 6-1
A Népszava egyik cikkének a közrádió által sérelmezett hét pontból hatban a bíróság elutasította a keresetet, egyetlen pontban kötelezte helyreigazításra a napilapot. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítélete szerint a Népszava valótlanul állította, hogy Kondor Katalin elnökségének első időszakában cenzúrázta az ellenzéki véleményeket.
„Azt nem tudtuk bizonyítani, hogy Kondor Katalin cenzúráztatott, de aki hallja a Magyar Rádiót, az tudja, ez mit jelent. Ha a bíróság így döntött, biztos úgy van, nem fellebbezünk, leközöljük a helyreigazítást. Ezzel együtt, úgy érezzük, megnyertük a pert, hiszen hétből hat pontban elutasították a keresetet” – mondta Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a FigyelőNetnek.
A Magyar Rádió azonban fellebbez a döntéssel szemben. Kondor Katalin ugyanis a fenti mondaton túl a cikkben kifogásolta azt a mondatot is, hogy a Kondor-féle vezetés elüldözte a szakma legjobbjait a rádiótól, valamint elnézték, hogy a Vasárnapi Újság című műsorban nyílt antiszemita, rasszista és egyes embercsoportokkal szemben kirekesztő véleményeket hangoztatnak. Ezekkel a kifogásokkal kapcsolatban azonban a bíróság elutasította a keresetet, így a Magyar Rádió fellebbezést nyújtott be.
Vásárhelyi kontra Kondor
Az Élet és Irodalom hasábjain június végén megjelent írásában Vásárhelyi Mária kemény hangon bírálja a Magyar Rádió vezetését. A médiaszociológus rutinos pereskedő, a hetekben lezárult ügye nem az első per volt, amelyet a rádió indított ellene. „Biztos vagyok benne, hogy Kondor Katalin el sem olvassa azokat az írásokat, amiért aztán pereskednek. Egy alkalommal azért pereltek be, mert azt állítottam, a Magyar Rádió hallgatottsága csökken, hallgatói köre pedig öregszik, máskor egy olyan mondatért, amelyért egyszer már beperelt és vesztett” – mondta Vásárhelyi Mária a FigyelőNetnek.
Hozzátette, a legutóbbi per alkalmával három állításból kettőben elutasította a bíróság a rádió keresetét, a harmadikban, amely szerint a rádió egyik munkatársának politikai okokból nem hosszabbították meg a szerződését, csak részben adott helyt, mivel nem bizonyították az állítást minden kétséget kizárólag. „Az ítélet szerint minden költséget a rádiónak kell állnia, ezért úgy érzem, kilencven százalékban én nyertem meg ezt a pert. Másnap azonban azt hallom a Krónikában, hogy vesztettem. Ez felháborító” – véli a médiakutató, szociológus.
Mint Vásárhelyi Mária elmondta, nemcsak az elnök, hanem a kurátorok is felelősek – politikai oldaltól függetlenül – azért, mire költi a közrádió a pénzét. „Valószínűleg Kondor Katalin sem indítana ilyen lelkesen pereket, ha saját zsebből kéne fizetnie” – véli Vásárhelyi Mária. Erre reagálva a Magyar Rádió elnöke elmondta, természetes, hogy a közrádió költségén védi magát ezekben a perekben. „Engem személy szerint azért támadnak, mert a rádió elnöke vagyok, ezért természetes, hogy a rádió büdzséjéből védem magam” – hangsúlyozta Kondor Katalin.
