Jövő szeptemberben kezdheti meg adását a V4 TV
A tervek szerint a visegrádi négyek közép-európai kulturális televíziója jövő év szeptemberében kezdené meg próbaadását, a négy ország közös csatornájának központja Lengyelországban lenne. Az új csatorna előzetes becslések szerint összesen 35 munkatársat foglalkoztatna, a költségeket a visegrádi négyek közösen fedeznék. A csatorna beindítása azért különösen fontos, mert a négy ország együtt hangsúlyosabban képes jelen lenni Európában: együtt 63 millió nézőt érnek el és az országok kultúrája, nyelve, hagyományai a televíziók összefogásával ismertethetők meg legjobban Európa más nemzeteivel.
A V4-országok külügyminisztereinek hétfői megbeszélése után szerdán Budapesten találkozik egymással a négy Kelet-közép-európai ország miniszterelnöke. Jiří Paroubekkel cseh, Marek Belka lengyel és Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő délután tanácskozik Gyurcsány Ferenccel. A megbeszélést követően a visegrádi együttműködésben részt vevő négy ország kormányfői találkoznak Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral és Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel is.
A Visegrádi Négyeket még Károly Róbert magyar király álmodta meg, és azóta kisebb-nagyobb kihagyásokkal találkoznak a négy ország állam- illetve kormányfői. A folytonosság a második világháború után ugyan megszakadt, 1990 után azonban a mindenkori magyar kormányok egyértelműen az együttműködés fenntartása mellett álltak ki. A találkozók ezután ismét rendszeressé váltak, közös platformokat dolgoztak ki, az Európai Unióval való csatlakozási folyamat alkalmával pedig szövetségben, egymás mellett kiállva tárgyaltak a felek.
A magyar külpolitika számára szimbolikussága ellenére is nagyon fontos a szövetség. A rendszerváltás óta fennálló „három pillér” – az Európai Unió, a határon túli magyarság illetve a környező országokkal kialakítandó jó viszony – közül ez utóbbinak fontos eleme a V4-együttműködés.
Együtt az EU-ba
A rendszerváltás után Magyarország, Lengyelország és Csehország volt a legesélyesebb, hogy az elsők között csatlakozzon az Európai Unióhoz. A Visegrádi Négyek országai azonban kezdettől kiálltak a negyedik tag – az akkor még gazdaságilag jelentősen elmaradozó – Szlovákia bevétele mellett. Az államok szövetség saját érdemének is tekinti, hogy 2004 május elsején egyszerre vonták fel a négy ország lobogóját Brüsszelében. Sőt, további célkitűzés, hogy közösen léphessünk be a schengeni övezetbe is.
Az uniós csatlakozás után Lengyelország kezd kicsit kiszakadni a szövetségből, mivel a három közepes méretű állammal szemben a nagy lakosságszámú és hatalmas területű Lengyelország erőteljesebben képes befolyásolni az unió működését, és a hozzá hasonló nagy államokkal keresi a jó viszont, a közös célokat. Ezzel együtt Marek Belka lengyel miniszterelnök is részt vesz a szerdai találkozón, és nem áll szándékában felbontani a tradicionális egységet.
Szlovákia kimaradt a NATO-csatlakozás első köréből is, három társa azonban csatlakozása melletti kiállásával a katonai szervezetbe is maga után húzta.
Törés 2002-ben
A gyümölcsöző együttműködés azonban 2002-ben megtörni látszott Orbán Viktor akkori miniszterelnök kijelentése miatt. A nagy port kavart „Benes-ügy” miatt sem a cseh, sem pedig a szlovák államfő nem kívánt találkozni a magyar kormányfővel, végül pedig a lengyel fél is visszamondta a találkozót. Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban elmondta: azok „nem teremtik meg a tárgyalásokhoz szükséges kereteket”. Hozzá hasonlóan a cseh kormányfő, Milos Zeman sem volt hajlandó találkozni Orbán Viktorral.
A botrányt az kavarta, a magyar miniszterelnök Brüsszelben úgy nyilatkozott: Csehországnak és Szlovákiának érvénytelenítenie kellene a Benes-dekrétumokat, mielőtt belépnének az unióba. Véleménye szerint a kérdéses dekrétumok „a kollektív bűnösséget mondják ki”, s ezért kell azt a két országnak érvénytelenítenie. Tetézte a helyzetet az a kijelentése is, hogy a csehországi magyarok a jogszabály szerint – mivel nem szomszédos országban élnek – nem kaphatnak magyarigazolványt, ám a magyar miniszterelnök azt javasolja nekik, hogy igényeljenek magyar állampolgárságot, amit Magyarország nagy örömmel fog megadni számukra.
A 2002-es kormányváltást követően a Medgyessy-kormány diplomáciája igyekezett lenyugtatni a kedélyeket és ismét rendszeressé tenni a találkozókat.
