A médiától elvárják a pártatlanságot, és legfőbb feladatának azt tartják, hogy leleplezze a politikán belüli sumákságokat. Az állításokat azonban – a demokrácia szabályainak megfelelően – nem mindig elég a lap hasábjain bizonyítani. A Tokajhegyalja Kft. kontra Élet és Irodalom per akkora vihart kavart, hogy rögtön parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítottak a cikkben szereplő állítások tisztázására. A bíróság egyébként első fokon a hetilapnak adott igazat, másodfokon azonban helyreigazításra kötelezte – amelynek az ÉS azóta sem tett eleget.
Hétfőn tárgyalták első fokon a Népszava egyik újságírója elleni pert, akit azzal vádolnak, hogy államtitkot szolgáltatott ki. A per egyelőre a meghallgatási fázisban van, október végén jön a következő forduló.
Kedd reggelre tűzte ki a Fővárosi Munkaügyi Bíróság egy külpolitikai turnusvezető diszkriminációs perét az MTV Rt. ellen. A kereset szerint a Magyar Televízió, többek között elnökének, Rudi Zoltánnak az irányításával, véleménynyilvánítása és a közszolgálati szabályok betartása melletti fellépése miatt diszkriminálta a felperest, hat hónapig jogellenesen megakadályozta munkába állását, fizetését pedig hat éve nem emelte. A diszkrimináció a felperes szerint összefüggésben van azzal is, hogy 2002-2003-ban elnöki pályázóként indult az MTV Rt. elnöki posztjáért. A per Rudi Zoltánnak, az MTV Rt. elnökének tanúmeghallgatásával folytatódik
Sajtóperek
A sajtó tevékenységét érintő pereknek lehet egy szűkebb és egy tágabb értelmezése. „A szűkebb értelmezésbe maguk a sajtó-helyreigazítási perek, a tágabba az egyéb személyiségi jogi perek sorolhatók. Ide tartozik a becsület-, az emberi méltóság-, a jó hírnév megsértése, vagy akár a képmással történő visszaélés is” – mondta Kiss M. Tibor, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Hozzátette, az első esetben a bíróság helyreigazítás közzétételére kötelezheti az adott sajtóorgánumot, illetve pervesztesség esetén a kiadónak kell a perköltséget megfizetnie. A helyreigazítási perrel párhuzamosan, vagy akár önállóan is kezdeményezhető, egyéb személyiségi jogi perek esetében azonban több lehetőség is van.
„A jogsértés bírósági megállapításán és a további jogsértéstől történő eltiltáson túlmenően, elégtételt adó nyilatkozatot kell a lapban közzétenni, vagy személyes levelet eljuttatni a sértetthez. Ebben az esetben – a személyiségi jog megsértésének megállapítása esetén – tipikus az úgynevezett nem vagyoni kártérítés is, amely minden esetben a kiadót terheli. Ez százezer forinttól akár több millióig is terjedhet, attól függően, mennyire ismert személyiség a sértett, illetve milyen jellegű a kijelentés” – mondta a szakértő.
Eltérő ítéletek
Főként az ÉS-perrel kapcsolatban merült fel, hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a mondatot teljesen ellentétesen értelmezi – és így ellentétes következtetésre jut – az első- illetve másodfokon eljáró bíróság. Kiss M. Tibor ügyvéd a FigyelőNet kérdésére elmondta, a jelenség nem ritka. Ennek oka, hogy az adott bíró mennyire nézi csak a kijelentést, és mennyire a tágabb szövegösszefüggést.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) egy állásfoglalásában leszögezte, lényegtelen tévedésekért nem feltétlenül kell a helyreigazítási kérelemnek helyt adni, de persze az is a bíróságon múlik, hogy mit tekint lényegtelen apróságnak. Ugyancsak befolyásolhatja az egyes ítéletet, hogy a bíróság a kifogásolt mondatot mennyire tekinti véleménynyilvánításnak vagy tényállításnak.
Lomnici Zoltán, az LB elnöke szerint kevés ellentmondásos bírói ítélet születik. „A hazai bíróságok tavaly 1,2 millió ügyet fejeztek be, és az ítéletek mindössze 3200 korábbi döntést helyeztek hatályon kívül. Ez az arány nemcsak magyar, hanem európai összehasonlításban is alacsonynak mondható” – jelentette ki Lomnici Zoltán egy pár héttel ezelőtti nyilatkozatában.
