A szocialista politikus szerint jellemző, hogy a Fidesz most veszi elő az ügyet, hiszen az őt elmarasztaló ítélet már korábban is ismert volt. Molnár elmondása szerint ez is azt mutatja, hogy a bizottság már közel jutott valamihez, és ezért a Fidesz félelemkeltő támadást indított. Molnár László több fórumon is megerősítette, hogy nem fog lemondani.
A politikus terhelő ítéletet a Magyar Nemzet egyik írása taglalta hétfőn, de Deutsch Tamás sajtótájékoztatóján is beszélt Molnár korábbi ügyeiről, és a sajtó rendelkezésére bocsátotta a békéscsabai bíróság 1999. május 3-iki keltezésű, első fokú, Molnár László bűnösségét kimondó ítéletét. A papír szerint az Orbán-bizottság elnökét 1999-ben vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, számviteli fegyelem megsértésének, illetve magánokirat-hamisítás vétségében a bíróság bűnösnek mondta ki.
Az ellenzéki politikus kiemelte: a hűtlen kezelés bűncselekménye – amennyiben azt nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el – a Btk. alapján vagyon elleni bűncselekmény. A számviteli fegyelem megsértése vétség a Btk. szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény – mondta, hozzátéve: a magánokirat-hamisítás szintén vétség, a Btk. szerint a közbizalom elleni bűncselekmény.”Mindhárom bűncselekmény szándékos bűncselekmény” – hívta fel rá a figyelmet Deutsch Tamás.
Deutsch Tamás sajtótájékoztatója után a Fidesz fénymásolatban eljuttatott az MTI-hez egy másik ítéletet is, amely ugyanúgy a Hargita Plusz Kft.-vel kapcsolatos ügyre vonatkozik, mint a sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum, de keltezése korábbi – 1999. február 1. -, és azt tartalmazza, hogy a Békés Megyei Bíróság másodfokon, hat rendbeli közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Molnár Lászlót, a Hargita Plusz Kft. vezetőjét.
Deutsch Tamás arra vár választ Lendvai Ildikótól, Hiller Istvántól és Gyurcsány Ferenctől, hogy amennyiben Molnár Lászlót bűncselekmények elkövetése miatt bűnösnek mondta ki a bíróság, “mit kívánnak tenni”. Elfogadható-e az MSZP számára, a Gyurcsány Ferenc vezette kormány számára, hogy bűncselekmények elkövetése miatt bűnösnek kimondott országgyűlési képviselő legyen egy parlamenti vizsgálóbizottság elnöke – tette fel a kérdést.
