A másodfokú bíróság szerint az ÉS nem tudta bizonyítani, hogy a társaság a megjelölt időpontokban taggyűlést tartott. A Kizmanné Oszkó Marianne vezette bírói tanács az ÉS-t arra kötelezte, hogy a lap következő számában a kifogásolt cikkel azonos helyen és betűszedéssel az alábbi helyreigazítást tegye közzé: “Helyreigazítás. Lapunk 2005. március 11-i számában megjelent Tokaji Borcsaták II. című cikkben valótlanul állítottunk, hogy a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, és azokon jegyzőkönyv készült”.
A bíróság szerint az ÉS által beidézett tanú, Mayer Aranka – a Kft. egyik tagjának, Szász István Attilának a volt felesége -, valamint a becsatolt “jegyzőkönyvek” nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani az alperes álláspontját.
Az ÉS csalódott és helyreigazít
Ez egy jogerős ítélet, helyreigazítunk – mondta Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője a FigyelőNetnek. Hangsúlyozta, nagyon csalódott az ítélet miatt, és nem érti, két testület hogyan értékelheti ellentétesen ugyanazt a mondatot. „Ez megnehezíti a tényfeltáró újságírást, így hosszútávon nem működik a dolog. Az ilyen ítéletek rontják a közbizalmat a lapok és a bíróságok iránt is. Sok problémát szülhet, hogy minden ilyen bizonytalan” – véli Kovács Zoltán. A főszerkesztő lapunknak elmondta, nem helyesli a Fidesz perstratégiáját, hogy az egyik állítás igazságosságát az egész ügyre kiterjesztik. „Az állításainkat senki sem cáfolta, senki sem mondott semmit a jegyzőkönyvekre. Szerintünk voltak taggyűlések, összejövetelek, az más kérdés, hogy ezek alakilag nem állnak helyt a bíróság előtt” – mondta Kovács Zoltán.
Perindító cikksorozat
Vizsgálóbizottság is alakult
Az ÉS cikke nyomán felállított parlamenti vizsgálóbizottság, amely Orbán Viktor érdekeltségeit vizsgálja a Tokajhegyakja Kft.-ben, május végén megkezdte működését. Az első ülésen, ahol a napirendről határoztak volna, Répássy Róbert – a bizottság alelnöke – felolvasta a Fidesz elnökének levelét. Ebben Orbán Viktor tagadta, hogy jelen lett volna az említett összejöveteleken. A bizottság fideszes tagjai ezután úgy értékelték, nincs értelme a bizottságnak, az ügy megoldódott, és kivonultak az ülésről.
A lap idézett egy 2001-es taggyűlés jegyzőkönyvéből is, amely szerint Orbán Viktor akkori kormányfő azt mondta volna: “Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól, forgácsokat le lehet választani az ésszerű vagyongazdálkodás keretében a kereskedőháztól”.
A Fidesz elnöke egyébként maga is egyértelműen cáfolja, hogy valaha is részt vett volna a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlésén. Mint mondta, nem tagja semmilyen társaságnak, egy taggyűlésen viszont csak a tagok vehetnek részt. Orbán Viktor azzal indokolta, hogy nem maga nyújtott be keresetet az ÉS ellen, hogy bár őt támadták meg, de egy cégen keresztül, így a helyes sorrend az, hogy a kft. rendezze a dolgot, és ezek után dönt majd a további jogi lépésekről.
Első fokon a bíróság nem adott helyt a keresetnek, véleménye szerint a lap nem állított valótlant. A kft. jogi képviselője, Karas Mónika már akkor jelezte, hogy fellebbeznek.
Politikai háttér
A per természetesen jó alkalom volt a kormánypártok számára, hogy a Fidesz elnökének szavahihetőségét kétségbe vonják, mivel az ÉS cikke azt bizonyította, hogy Orbán Viktor miniszterenökként állami forrásokhoz juttatta felesége cégét. Ezt a feltevést pedig a bírósági ítélet sem cáfolta, hiszen csupán arról döntöttek, hogy a kérdéses időpontokban nem tartottak taggyűlést.